Iránytű

Kiállítás
Valóság és költészet elválaszthatatlanul összefonódik Marc Chagall fantáziadús, hatalmas életművében. Az orosz-francia festő végigalkotta az egész XX. századot. Zöld arcú hegedűsei, repülő szerelmesei, bohócai, zuhanó angyalai, bibliai tablói az ősi mítoszokat és a modern ember életérzéseit ötvözik. Kép- és színvilágának egyedi szépsége, mondanivalójának gazdagsága a művészetszeretők sokaságát vonzza. A nizzai Chagall-gyűjtemény jóvoltából a szegedi vármúzeum több mint negyven színezett kőnyomatot és három nagyméretű olajképet mutat be. A művész Odüsszeia-illusztrációi egy izgalmas grafikai sorozat részei. Chagall 1952-től két évet töltött Görögországban, a gyöngyházfényű papírra nyomott alkotásokat húsz évvel később készítette. A görög eposz, a táj és a műemlékek inspirálta litográfiák vándorkiállítás keretében Pécsett, Győrött és Debrecenben is láthatók lesznek.

A Szombathelyi Képtárban kiállítás nyílt A Batthyányak évszázadai címmel. A tárlatot a körmendi Batthyány-Strattmann László Múzeummal közösen szervezték. Ebben az évben ünnepli Körmend városa, hogy négyszáz éve a Batthyányak birtokába került. A kiállított gazdag anyagot a XVII-XVIII. században a főúri család köré csoportosult műveltség, hatalom és reprezentáció tükrében mutatják be. A Batthyány-hagyaték családi ritkaságai, képző- és iparművészeti darabok a törökverő família múltjába engednek bepillantást. A család fénykorát idéző kiállítás november 30-áig látható.

Színház
A legendás magyar színész, Jávor Pál életéről írt színpadi játékot a sikeres drámaíró, Pozsgai Zsolt. A drámát Szőke Zoltán címszereplésével a fővárosi Komédium Színház tűzte műsorra. A megrázó történetben Jávor börtönnaplója nyomán elevenednek meg az 1944-es német megszállás napjai. A színész a nyilasok fogságába esik, miután nem hajlandó elárulni zsidó származású felesége tartózkodási helyét. Jávor Pál nemcsak a filmekben lesz hős: börtönbe kerül, majd a többi rabbal együtt egészen Németországig viszik, s csak ott vár rá a szabadulás. A színész azonban sohasem heveri ki, hogy közönsége, rajongói elfordultak tőle. Amerikába menekül, ám ott nem találja meg a számítását, ezért keserű, megtört emberként tér haza - meghalni.

Könyv
Ügynökügyek és leleplezések korát éljük. Miért ne történhetett volna meg hasonló régebben is, mondjuk, Hamlet korában? Ez a kiindulópontja a rádiós, publicista Bolgár György Valami bűzlik című új kötetének. A 242-es ügynök naplója egyszerre kémregény és játék Shakespeare-rel: a tépelődő dán királyfi történetét szatírába ágyazva meséli el. Hamlet barátja, a jó Horatio a norvég királytól kap megbízatást, kémlelné ki, tényleg bűzlik-e valami Dániában, ahol gyanús körülmények között halt meg az uralkodó. Horatio, azaz a 242-es ügynök beindul, és az ismert cselekmény szálait másként göngyölítve talán nem is olyan meglepő eredményre jut. Az ötletes és elgondolkodtató írást átszövi korunk történelmi tapasztalata, politikai gondolkodása, a modern hatalmi manipulációk sora. A sztori újraértelmezésében Bolgár azt találja ki, hogy az egész dráma a norvég megszállók és a 242-es ügynök politikai intrikája volt. (Ulpius-ház Kiadó)