Vegyjelek a vérben

Magyar részről Persányi Miklós környezetvédelmi és Kökény Mihály volt egészségügyi miniszter voltak a véradók. Politikusaink vérében "csak" 37 vegyi anyagot mutattak ki az 55-ből, és ebből 25 mindegyik uniós politikus véredényrendszerében ott kering: egy tűzgyulladást gátló szer, két növényvédő készítmény és huszonkét különféle poliklórozott bifenil. (Persányi Miklós vérében az európai átlagot jóval meghaladó arányban mutattak ki DDT-származékot.)
Az idén nyáron kezdődött és a napokban zárult újabb vizsgálatsorozatban, amelynek során 12 uniós országban élő egy-egy család (nagymama, anya, unoka) vérmintáit elemezték, 107 mesterséges vegyi anyag jelenlétét kutatták. (Egy minta teljes vizsgálata a hollandiai laboratóriumban félmillió forintba kerül.) A keresett anyagokra jellemző, hogy fölhalmozódnak a szervezetben, és bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel károsak az egészségre. Emellett különösen ellenállóak, azaz nem vagy csak rendkívül lassan és nehezen bomlanak le. Közülük jó néhányat már évtizedek óta betiltottak, ilyen a DDT vagy a poliklórozott bifenilek. Más vegyületek viszont ma is mindennaposak mindennapi használati tárgyainkban, így például a tapadásgátló bevonattal ellátott edényekben, a számítógépekben, a különféle textilekben.
A minták összegzéséből kiderült: nincs olyan ember, sem idős, sem fiatal, akinek a vére ne lenne szennyezett. Különbség csak a kemikáliák milyenségében és mennyiségében áll fenn, ily módon vérben hordozott lenyomatát is adva egy-egy nemzedék jellemző vegyi környezetének.
Az elemzések során a keresett 107 vegyi anyagból hetvenhármat találtak meg a különböző vérmintákban. A legtöbb kemikáliát, szám szerint hatvanhármat a nagymamák vére hordozza. Az édesanyák vérmintáiból negyvenkilencet, a gyermekekéből viszont ismét csak ennél többet, ötvenkilencfélét mutattak ki átlagosan. A nagymamák mintáiban nagyobb mennyiségben voltak kimutathatók a régebben használt és mára már részben betiltott vegyi anyagok, az újabb nemzedék szervezetét viszont az úgynevezett modern kemikáliák terhelik jobban, mint amilyenek a fluorozott vegyszerek, a brómozott égésblokkolók és a mesterséges illatanyagok.
E nagyszabású, tizenkét országra kiterjedő vizsgálatsorozatban hazánkat egy győri család képviselte. A 61 éves Radics Imréné, 38 éves lánya, Borárosné Radics Tünde meg az ő kislánya, a 12 éves Boráros Barbara önként vállalkozott a véradásra. A minták elemzéséből kiderült: hármójuk közül a nagymama vérében huszonhét, az anyukáéban tizennyolc, a kislányéban tizenkilenc vegyi anyag kering. A klórtartalmú szerves növényvédő szerek mindhárom családtag vérében kimutathatók, ráadásul nagyobb töménységben, mint a vizsgálat során talált átlagérték. Ugyanígy mindhármuk vére szennyezett volt brómozott égésblokkolókkal is, ezek legnagyobb mennyiségben a gyermek vérében voltak jelen. Fluorozott vegyszereket csak a nagymama vérmintájában nem találtak, mesterséges illatanyagok vegyi maradványait viszont az övében is. Némi vigasz, hogy a magyar család vére a legkevésbé szennyezett a veszedelmes poliklórozott bifenilekkel.
{p}
Ha mintát vennénk hazánk valamennyi lakója véréből, és megvizsgálnánk, nagyjából ilyen eredményre jutnánk. Némi különbségek bizonnyal adódnának, de olyan embert, akinek tiszta a vére, biztosan nem találnánk. Egyáltalán nem csoda, hiszen képtelenek vagyunk függetleníteni magunkat a kémiai környezettől, azoktól a vegyületektől, amelyeket például a bútorok, a műanyag burkolóanyagok, edénybevonatok, illatszerek, testápolók vagy éppen a vásárolt gyümölcsök hordoznak. Ez pedig bizonyosan megterheli a szervezetünket (hogy az egyes vegyi anyagok egészségre káros hatásait most ne is soroljuk).
Hol a kiút? Mint ahogy a baj, a vegyi vérszennyezés eredete is mondhatni globális, enyhítésére, megszüntetésére is csak globálisan van esély. Ennek jegyében tárja rövidesen az Európai Parlament elé a vizsgálatokat szervező WWF az eredményeket, hogy így is fölhívja a figyelmet a készülőben lévő uniós jogszabálytervezet, a vegyi anyagok gyártását és felhasználását szabályozó rendelet megszigorítására. A környezetvédelmi szervezet szerint olyan jogszabály életbe léptetése lenne mindannyiunk érdeke, amelynek érvényre jutásával a legártalmasabb vegyi anyagok eltűnnének a környezetünkből, és nem juthatnának be a testünkbe, ivadékaink szervezetébe.

Százezernyi kemikália
Becslések szerint mintegy százezer vegyi anyaggal, illetve kémiai eljárással gyártott terméket forgalmaznak az Európai Unióban; egy részüket itt készítik, más részüket importálják. Nagy kérdés, kire, mire jelent ez veszélyt és mekkorát? Ha az említett vegyszerekről is rendelkezésre állna olyan nemzetközi adatbázis, mint amilyen a gyógyszerekről, könnyebb lenne a fogyasztóvédelem dolga. De nincs. Emiatt is eltökélt szándéka az unió illetékes bizottságának, hogy rendet vág a kemikáliák sűrű dzsungelében, és tisztázza egészségre gyakorolt hatásukat. A most készülő uniós jogszabálytervezet harmincezer vegyszer bevizsgálását célozza, mindenekelőtt olyanokét, amelyeket évi egy tonnánál nagyobb mennyiségben forgalmaznak. Ami persze így is sok pénzt igénylő, nagy vállalkozás akkor is, ha tizenegy éven át tervezik véghez vinni.
Lépni tehát kötelező, annál is inkább, mert egy felmérés szerint az európaiak elvárják Brüsszeltől, hogy akár a tagállamokkal szemben is határozottan lépjen föl a fogyasztóvédelmi érdekekért. Másrészt valóban elengedhetetlen a vegyi veszélyforrások pontos föltérképezése, hiszen ha a vegyi vérszennyezés így folytatódik, a vérben keringő kemikáliák két-három nemzedék múlva elérhetik azt a töménységet, amely már konkrét elváltozásokat okoz az adott szervezetben: daganatos betegséget vált ki vagy megzavarja a hormonrendszer normális működését. Ezért mielőbb tisztázandók olyan kérdések, mint például: okozhat-e rákot vagy meddőséget a körömlakklemosó, a színezett játék gyurma vagy a motorbenzin belélegzés útján? Vagy milyen hatással vannak hosszú távon az emberi szervezetre a csaknem mindenütt megtalálható brómozott égésblokkolók, amelyek ott vannak a kárpitokban, a szőnyegekben, a telefonokban, a számítógépekben. (Azért alkalmazzák őket, mert tűz esetén a velük kezelt termék nem kap lángra, hanem csak izzik.) Ugyanígy kívánatos lenne pontos és tiszta képet kapnunk a szintén általánosan használt hőálló és vízlepergető fluorozott vegyi anyagok hatásairól is, amelyek például a teflonbevonatok részét képezik.