Iránytű

Lemez
A "Kitaláltam a boldog hazát" című albumon Nagy László saját verseit mondja. Maradandó élményt kapunk, semmivel sem helyettesíthető az a személyes, közvetlen értelmezés, amelynek fültanúi lehetünk. E sorok írója egyetlenegyszer találkozott személyesen Nagy Lászlóval, egy ifjúsági rádióműsor felvételén, de azok a töredék pillanatok, rövidke szemvillanások is örök élményt adtak. A lemez felvételei életének utolsó tíz évében készültek. A fiatal és érett férfihangot figyelve nem követhető a költő versmondási felfogásának alakulása, csak az állapítható meg, hogy pátoszmentes, mindazonáltal szenvedélyekkel teli. Mértéktartó. Olyan, mint maga a költő volt. Hangsúlyos lejtések adják az erővonalakat. Legszebb verseiből kapunk ízelítőt, 37 költemény száll felénk. Mindegyik közül kiragyog a legismertebb és legcsodásabb vers: a Ki viszi át a Szerelmet. Ez Nagy László legszebb ajándéka. (Hungaroton Classic)
Binder Károly élete a zene. Lehet, hogy ez üres frázisként hat, de akkor is így van. Már ötéves korában zongorázott, s attól kezdve él a hangszer bűvöletében. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszakán diplomázott, később ott tanított, illetve tanszéket vezetett. Hosszan sorolhatnánk gazdag pályájának állomásait, a nemzetközi versenyeken való sikeres szerepléseit, fellépéseit, itthon és külföldön megjelent albumait, pedagógiai munkásságát. Egy biztos: Binder szinte mindent elért, amit ebben a műfajban el lehet érni. Egyebek közt megkapta az Erkel-díjat, az év zongoristájaként pedig eMeRTon-díjjal jutalmazták. Zenekarai, a Binder Quartet (majd Binder Quintet) feloszlása után szólóban lép fel és alkalmi formációkban szerepel. Az örök visszatérés mítosza - ezzel a címmel jelent meg új albuma, amelyen valójában az 1985-ös és az 1991-es felvételeiből hallhatók kompozíciók, összesen nyolc. A lemez egy értékes sorozat, a Hungarian Jazz History 16. darabja. (Hungaroton)
{p}
Film
Divatba jöttek a második világháború előtti magyar filmvígjátékok feldolgozásai. A Meseautó és a Hippolyt után elkészült az Egy szoknya, egy nadrág remake-je, melyet nagy sikerrel vetítenek a mozikban. Aki a Latabár Kálmán főszereplésével forgatott filmre még emlékszik, valószínűleg meglepődik, hiszen az eredetit annyira átdolgozták, hogy rá sem lehet ismerni. Amit most látunk, egy ízig-vérig mai magyar mese, nőnek öltözött férfiakkal, félreértésekkel, televíziós kibeszélőműsorokkal megtűzdelve. Gyöngyössy Bence rendező olyan kiváló színészekkel dolgozott, mint Rudolf Péter, Bajor Imre, Pogány Judit, Szerednyei Béla, Oroszlán Szonja és Kéry Kitti. Komédia a javából, garantált másfél órás kikapcsolódás, fülbemászó zenével. Szonja és Bebe énekli a főcímdalt, amely máris feltört a slágerlisták élére. (Forgalmazó: Best Internacional)

Kiállítás
A magyar művészet történetében mérföldkőnek számító művészdinasztia, a Ferenczy család alkotásaiból rendeztek kiállítást Szolnokon. A másfél tucat festmény, számos bronzszobor és gobelin egy sokoldalú, nem mindennapi művészdinasztia hagyatékába enged betekintést. A jövő év január végéig nyitva tartó tárlaton a hazai plen air törekvéseket sűrítő Nagybányai Művésztelepet alapító Ferenczy Károly és felesége, a cseh és osztrák származású Fialka Olga kevéssé ismert művein túl gyermekeik, a jórészt apja árnyékában maradó Valér, a szobraival markáns egyéni stílust hozó Béni, és a dekorativitást bensőséges szemlélettel ötvöző gobelinművész, Noémi munkái is megtekinthetők. A család megkerülhetetlen, ha az elmúlt másfél száz év hazai képzőművészetéről szólunk.
{p}
Könyv
Nincstelen uradalmi cselédek sarja volt, aki tehetségét önképzéssel bontakoztatta ki, és így alkotott szépet és maradandót. Akinek művészetéről így vallott Czine Mihály: "Gyönyörűt láttam: magyar vésővel faragott magyar arcokat. Áldassék Nagy Ferenc." Ezt a gyönyörűséget fedezte föl a somogyi fafaragó életművében a Béres Alapítvány is: írót, fotóst, szerkesztőt keresett, hogy könyvben mutassa be és így tegye közkinccsé a műveket. A szép, több mint száz színes felvételt tartalmazó album szerzője Kovács Gergelyné, fényképésze Gránitz Miklós, szerkesztője Béres Klára és Steinert Ágota, tervezője Murányi Zsuzsa. S a kötettel immár maradandóan él tovább Nagy Ferenc művészi hitvallása is: "A szobraim bennem vannak. A szívemben, a lelkemben. Magam elé veszem a fát, és látom, érzem benne a lányt gyermekkel a karján, a fiút, aki éppen ásni készül, vagy hallom belőle a siratóasszonyok jajszavát... Én csak megpróbálom megmutatni másoknak is." (Akovita Kft.)
Fábry Sándor Dizájn Center című vaskos kötetét egy laza mozdulattal nem lehet stabilan megtartani, hiszen 2,1 kilogramm (!). A Hócipőben hajdan stílus és műfajteremtő rovat a könyvének címével megegyezően 1990. május 3-tól 2002. május 15-ig élt, ez idő alatt 294 alkalommal jelent meg a képregényszerű fotóösszeállítás a környezetünkben látott, felfedezett és megcsodált bolondságokról, tárgyakról, rekvizítumokról. Aztán televíziós show-jában folytatta a Dizájn Centert, de az már más léptékű történet. Mindegy is: az újság és a tévé legjobb anyagai most itt sorakoznak a kódex küllemű könyvben, illetve DVD-n. Fábry szociológiai missziója ez, hiszen efféle "értékmentéssel" a nagytudású kutatók úgysem foglalkoznak, pedig van mit az utókorra hagyni a vízen úszó Trabantoktól a csettegőkön át a felöltöztetett gázpalackokig. "A tárgyak túlélnek bennünket" - vélekedik a szerző. Azt meg már én teszem hozzá: sajnos még a vicces és a gagyi tárgyak is. (Bohumil Kft.)