Kacagni járnak a klubba

A kilencvenes években egy indiai orvos kifejlesztette a nevetésjógát, amelyet az általa alapított nevetőklubban alkalmaznak. Ahol azonban nem viccek mesélésével töltik az időt, hanem egy speciális nevetési technikát sajátítanak el és gyakorolnak. Terápiájuk tizenegy gyakorlatból áll, melyek főként összetett, légzés- és tapssal kísért ritmusgyakorlatok. Egy nevetésprogram húsz percig tart, és az úgynevezett oroszlánnevetéssel zárul. Ez az állapot nagyon hasonlít ahhoz, amikor majd megszakadunk a röhögéstől, ilyenkor legalább nyolcvan izmunk jön mozgásba. A nevetés egyébként ragadós, mert az indiai doktor módszerét alkalmazva már rengeteg ilyen klub működik szerte a világon, mintegy háromszázezer taggal. Programozott nevetésre már nálunk is van lehetőség a Hahotaklubban, ahol az örömtréning gyakorlataitól remélik a jobb közérzetet.
Tudományos kutatások is igazolják, hogy a nevetés az egyik leghatásosabb gyógymód: komoly testi tréning, megmozgatja az egész vérkeringést, fokozza a szívműködést, kitágítja az ereket, és ezzel egykettőre egyensúlyba hozza a vérnyomást. Egy jó kis hahotázás közben a mellkas izmai erőteljesen összehúzódnak, a hasüregben felgyorsul a vérkeringés, javul a belső szervek oxigénellátása, erőteljesebbé, hatékonyabbá válik a légzés. A test többi izma elernyed, néha úgy érezzük, egészen elgyengülünk, ha kitartóan nevetünk. Az agyban olyan vegyületek szabadulnak fel, amelyek csökkentik a fájdalomérzetet, és egész testünket kellemes bizsergés hatja át.
Egy közelmúltban napvilágot látott tudományos kísérlet során az egyik nap vidám filmet, a következő napon pedig borzalmakat, halált bemutató háborús filmet vetítettek a résztvevőknek. A speciális vizsgálatok arra derítettek fényt, hogy a vidám film hatására rugalmasabbak lettek az érfalak és csökkent a vérnyomás. Egy másik kísérletben a nevetés immunrendszerre gyakorolt hatását vizsgálták amerikai kutatók. A vér elemzése után kiderült, hogy a mulatságos filmek megnézése után a résztvevők vérében tartósan megnőtt a betegségek leküzdéséért felelős falósejtek és antitestek aránya. Az utóbbi években a nevetés más egészségmegőrző hatásaira is fény derült. Aki többet nevet, annak több endofrin, azaz boldogsághormon képződik a szervezetében, és a testi fájdalmakat is jobban elviseli.
Amióta nagy felbontású tomográfokkal dolgoznak a kutatók, pontosan behatárolható az agynak az a szeglete is, ahonnan a nevetés elindul. Valahol a homloklebeny közelében, a látóközpont mögött található. A bal oldali homloklebenyrész analizálja a hallott vagy olvasott humoros történetet vagy helyzetet, miközben a jobb oldali lebenyrész végrehajtja az intellektuális méricskélést, és csak ezután ítél valamit valóban viccesnek. Ez a folyamat egyénre szabott, hiszen nem mindenki nevet ugyanazon a történeten. Ha a humoros helyzet vagy szöveg átment az összes szűrőn, és nevetésre méltónak találtatott, akkor az agyunk motoros mozgásokat irányító részében fennmarad az izgalmi állapot, és - neveltetésünktől, valamint a körülményektől függően - elmosolyodunk vagy éppen harsány hahotában törünk ki.