Sokszínű Munkácsy

A művészettörténészek szerint Pákh Imre gyűjteményének egyik sajátos értékét az adja, hogy abban megtalálhatók a Munkácsy-életmű jellegzetes karaktervonásai, melyek keresztmetszetet nyújtanak az 1869-es Ásító inastól az 1890-es években festett szalonképekig, majdnem minden esztendőből elénk tárva egy-egy remek művet. A képeslapokról, reprodukciókról közismert Ásító inas eredeti változatáról egyébként évtizedeken át azt hitték, hogy valahol elveszett, Pákh Imrének azt csak nemrégiben, az augusztus 21-én a Magyar Nemzeti Múzeumban zárult tárlat ideje alatt sikerült megvásárolnia egy londoni aukción.
A portrék és a bibliai témájú alkotások éppúgy szerepelnek a kiállított festmények sorában, mint a tájképek, s a megélhetési problémák miatt készített, viszonylag könnyebben eladható romantikus zsánerképek. A tájképek azért különleges színfoltjai a művész életének, mert igazából nem is szerette ezt a műfajt - sokkal inkább az életképeket -, mégis emlékezetes kompozíciókat hagyott az utókorra. A múzeum művészettörténészei felhívták a figyelmet a női alakok bemutatására is, melyeket nem csupán a korabeli szobák, nappalik belsejében ábrázolt Munkácsy, hanem színpadiasan beállított háttér helyett könnyed ecsetvonásokkal megjelenített a természetben, tájképeken is. A cívisvárosban bemutatott kiállítás jól szemlélteti a Munkácsy Mihályra jellemző műfaji és tematikai sokszínűséget és gazdagságot. Nem véletlen, hogy a világhírű festő iránt nemcsak halála után, de már életében is nagy volt az érdeklődés Európában és Amerikában egyaránt.
A szakemberek, de a lelkes látogatók is állítják, a debreceni Déri Múzeum eddig is valódi Munkácsy-centrumnak számított hazánkban, hiszen a Krisztus-trilógia éppen tíz esztendeje látható itt, az erre a célra fenntartott különteremben. A három darabból álló képegyüttes Ecce Homo alkotása eredetileg is a múzeum tulajdonában állt, a Krisztus Pilátus előtt 2008-ig maradhat letétben Debrecenben, a Golgota kálváriája pedig Pákh Imre jóvoltából tavaly, hosszú évekre ugyancsak lezárult. Pákh Imrét mindvégig Munkácsy-szeretete "mozgatta", s az, hogy gyűjteménye révén kis Magyarországot hozhasson létre Amerikában.