Taláros sorsok

A pályaképek ismertetésével kirajzolódik a XX. századi Magyarország története is, hiszen mindnyájuk életét meghatározta a kor, amelyben éltek: a háború, az 1956-os forradalom, a Kádár-rendszer. Nehéz sorsok, nem éppen sablonos életutakat tett meg ki-ki a taláros testület tagjai közül. Az érdeklődő, ám nem tolakodó kérdésekre a magyar közélet és jogtudomány oszlopai őszinte, gyakran humoros válaszokat adnak.
A 79 éves Schmidt Péter a legidősebb, a 46 esztendős Kovács Péter a legfiatalabb köztük. Igen különböző szellemi közegből (illetve annak hiányából) indultak. Néhányan viszont családjukból vitték tovább a jogászhagyományt. Az orvos, mérnök, festőművész felmenők mellett cipész, szegényparaszt, könyvelő, kereskedősegéd apák sorakoznak. Eddig csupán egy nő, Tersztyánszkyné Vasadi Éva töltötte be a funkciót, aki éppen a férjét váltotta a megbízás lejártával. A házaspárnak három gyermeke, tizennégy unokája van.
Az alkotmányőrzés felkent szolgái gondolkodó, felelős személyiségként vallanak örömöket és kudarcokat sem nélkülöző életútjuk fontos állomásairól. A kötetből kiderül a paragrafusok közt járatlanoknak, hogyan működik a jogállamiság és az alkotmány legfőbb védelmezője, az Alkotmánybíróság.
(KJK-Kerszöv Kiadó)