Hóvihar a sivatagban

A svéd Jukkasjarvi faluban, az északi sarkkörtől kétszáz kilométerre északra már elkészült az az "alkalmi" jégszálloda, amely áprilisig áll - a tavasz beköszöntével ugyanis egyszerűen elolvad. A száznegyven férőhelyes, kétágyas szobákból, lakosztályokból álló létesítmény, amelyhez egy jégkápolna és jégbár is tartozik, minden porcikájában hóból és jégből készül. A jeget a közeli Torne folyó másfél méter vastag jégpáncéjából nyerik, a havat a környékből gyűjtik össze. A november elejétől december közepéig tartó építkezés során háromezer tonna jeget és harmincezer tonna havat építenek be. Ebből emelik a negyven centiméter vastag falakat, s ebből faragják a nagy jégoszlopokat, amelyek a hat méter magas főfolyosót tartják. Az épületen belül a szobaajtókat függöny helyettesíti, a szobákban a fával keretezett jégágyakat rénszarvasbőr takarók fedik. (Az építők figyelmességét dicséri, hogy a nászutas lakosztály jégágyát szív alakúra formálják.) A jéglakosztályokhoz egyébként formatervezett jégasztalok és jégszékek is tartoznak, sőt némelyek falát jég domborművek is díszítik, amelyek a Kalevalából vett jeleneteket ábrázolnak.
A szobákban mínusz öt és hét Celsius-fok közötti az átlaghőmérséklet, ami kétségkívül enyhébb a kinti mínusz 20-25-nél, noha a vendég alig érzi a különbséget. A rénszarvastakaró, valamint a hotel által adott védőruha és hálózsák azonban biztos védelmet nyújt a hideg ellen. Ha honfitársaink közül valaki alá akarja vetni magát ilyen hidegpróbának, kétszázezer forintért megteheti, ennyiért egy éjszaka jár a jégszobában. Jól teszi, ha hónapokkal előre szobát foglal, olyan nagy az érdeklődés.
Sarki hidegben jégszállóban dideregni nem olyan nagy kunszt - mondhatná bárki. Sivatagban, trópusi hőségben síelni: az a valami! És tessék: Dubaiban, az Egyesült Arab Emírségek fővárosában erre is van lehetőség. A sivatagi síparadicsom egy hatalmas (a világ harmadik legnagyobb) bevásárlóközpontjának közepén létesült, a forró homok, a langyos tenger és a pálmafák szomszédságában. A 22500 négyzetméteres alapterületű csarnokot a kék égboltot idéző burkolattal fedték. A csarnokon belül a síelők és a szánkózók számára hatvan méter magas lesiklópálya épült, rajta több, egyenként húsz-harminc méter széles és négyszáz méter hosszú pályával. A pályákat fedő havat víz, levegő és elektromos áram segítségével állítják elő, a csarnok mennyezetéről  hull alá. A pályák hótakaróját az éjszakánként előállított harminctonnányi friss hóval frissítik föl, az elhasznált havat vízzé alakítják, és locsolásra használják. Az egész csarnokban mínusz 8 Celsius-fokos hőmérsékletet tartanak, hogy a mesterségesen előállított hó megmaradhasson.
Az építők jövőre ígérik a világ első tenger alatti szállodájának megnyitását a Bahama-szigeteken. (Lehet, hogy ez lesz a Verne Gyula által megálmodott víz alatti város első fecskéje?) A nem mindennapi hotel főépületeit húsz méterrel a tenger szintje alatt alakítják ki. A vendéget a szárazföldön álló portaszolgálat fogadja, alagúton át jut el a víz alatti lakrészekbe, szobákba. Az építmény külső részein különleges, gömb alakú lakrészeket képeznek ki, amelyekbe bejut némi természetes fény is, és innen kitekintve jobban élvezhető a tenger alatti környezet. Az itt időzést csak dúsgazdagok engedhetik meg maguknak, mivel itt több millió forintba kerül egyetlen éjszaka. Az összesen 107 ezer négyzetméternyi területű tenger alatti szállodában éttermek, bárok is épülnek, sőt egy múzeum is szerepel a tervben.