Húszezer pengős filmsztár

Hangjával, viselkedésével rabul ejtette az embereket, öltözékével, frizurájával divatot teremtett. Mai szóval azt mondanánk: médiajelenség. Ha valaki, ő valóban sztár volt, a szó igazi értelmében. Kétszer bolondította magába az országot: sikerei csúcsán, a negyvenes években, majd visszahozta a nosztalgiahullám a hetvenes években. Kevesen élnek már azok közül, akik személyesen ismerték Karády Katalint. Régi barátja, Székely András (lásd keretes írásunkat) pályája kezdetétől közeli viszonyban volt vele, Amerikában is gyakran találkoztak - tehát ő a leghitelesebb visszaemlékező, aki a színésznővel kapcsolatos legendák nagy részét cáfolni vagy megerősíteni tudja.
Kanzlerék egy kőbányai prolilakásban sínylődtek. Tapintható volt náluk a szegénység. Hét éhes gyerek, és még verte is őket az apjuk. Nem csoda, hogy Kanzler Katalin elvágyódott innen. Kereskedelmi leányiskolába járt. Tizenhét évesen, apja unszolására, férjhez ment Vargha Rezső adóhivatali vámtiszthez. Nem illettek egymáshoz, néhány hónap múlva el is váltak. Az életrajzírók szerint ekkortájt kezdett érdeklődni a színészet iránt, előbb Tarnay Ernőtől, majd Bárdos Artúrtól vett órákat.
- Karádyt Egyed Zoltán újságíró-laptulajdonos fedezte fel - emlékszik vissza a kezdetekre budai otthonában Székely András. - Mindig a színésznők körül legyeskedett, akiről a lapjában írt, annak nyert ügye volt. Szerelmes volt Hajmási Ilonába, a Király Színház görljébe, utána is ment Amerikába, bekopogott hozzá, de a házvezető elzavarta. A hölgy ugyanis időközben a filmvállalat direktorának barátnője lett... Egyed, aki mindenét felszámolta idehaza, visszatérve csalódottan mondogatta: "Tehetség nincs, csak menedzselés. Mutasson valaki egy helyes nőt, nagyobb sztárt csinálok belőle, mint Hajmási Ilona."
Hunyady Sándor mutatott is egyet neki. Az író gyakran megfordult abban a budai mulatóban, ahová Karády is járt. Egyszer megkérdezte tőle: tud-e énekelni. Az elvált asszony szemrebbenés nélkül igennel válaszolt. Egyed Zoltán elvitte a rendező Csató Kálmán feleségéhez, Cs. Aczél Ilonához. Az egykor ünnepelt színésznő tanodájában aztán "kikupálta", a színészet, az éneklés rejtelmei mellett megtanította öltözködni és viselkedni is.
Kanzler Katalinból Karády Katalin lett. A névadó persze Egyed volt. A jól csengő művésznevet kezdték megtanulni. Joób Dániel színházában a harmincas évek közepén Somerset Maugham Az asszony és ördög című darabjában lépett először a világot jelentő deszkákra. Székely András meséli, hogy együtt tanultak, ő végszavazott Karádynak és partnerének, Somló Pistának az akkor megnyílt Paradiso eszpresszóban. Első mozifilmje, a Halálos tavasz 1939-re datálódik. Az elvált asszonyból a végzet asszonya lett. Állítólag annyi gázsit kapott egy-egy filmjéért, hogy házat vehetett belőle. Ő lett a "húszezer pengős díva".
- Nem hiszek az efféle mesékben - mondja határozottan beszélgetőpartnerem. - Azt sem tartom valószínűnek, hogy a háború alatt zsidók megmentésével foglalkozott, tudomásom szerint csak a dalszövegíró G. Dénes György (Zsüti) fogságból való hazahozatalában próbált közbenjárni. De nem ezért kapta el Karádyt 1944-ben a Gestapo. Újszászy István tábornokkal való kapcsolata miatt figyelték, aki a kémelhárítás vezetője volt és az "angolfil" vonalat képviselte. Karádyt azzal vádolták meg, hogy az angoloknak kémkedett. Állítólag kis híján agyonverték, de nekem erről sosem beszélt. Újszászy és Karády egy fogadáson ismerkedett meg. Nagy szerelem szövődött köztük, az egész város erről suttogott. Egyszer Újszászy elvitte magával a Horthy Miklós névnapjára rendezett díszelőadásra. A kormányzó rettenetesen fel volt háborodva miatta. Karády a szemembe mondta, az egyetlen férfi, akit szeretett, az Újszászy volt. Én ezt a kijelentést kételkedve fogadtam, különösen azért, mert tudtam róla, hogy leszbikus volt, általában nőkkel élt együtt.
{p}
Újszászy megszökött a német fogságból, ám elkapták az oroszok, és Moszkvába vitték. Addigra Székely András élete is "összekuszálódott", hosszan idézi a vele történteket, amelyek végén orosz fogságba került. A moszkvai táborban Újszászyval is találkozott. Nem tartották egyenes embernek, a KGB besúgója volt. Hoztam tőle üzenetet Karádynak, mondja, de ő többet tudott róla. Újszászyt ugyanis Németország felé vitték, a vagonból kidobott egy levelet, ami eljutott Karádyhoz. Egy napon aztán nyomtalanul eltűnt - valószínűleg agyonlőtték. Karády Katalin 1945 után is rendőri felügyelet alatt állott. Meghurcoltatása nem tett jót színészi pályájának: fényes csillaga egyre fakult. A Fővárosi Népszórakoztató Intézmények tagjaként 1949 végén vagy 1950 tavaszán (de semmiképp nem 1951-ben, ahogy mások emlékeznek!) eldöntötte, hogy Amerikába disszidál.
- A legendák arról szólnak, hogy élete kockáztatásával, iszonyatos körülmények közt hagyta el az országot - hallott ilyet ő is, erősíti meg Székely András. - Ezzel szemben a valóság az, hogy Karády barátnője, Frank Irma nővére, Frank Rózsi bécsi kalaposnő egy budapesti vételezésekor felbérelt egy orosz teherautót, hogy négy személyt vigyen át a határon. Velük tartott Karády öltöztetőnője, Eszti is, és volt még egy szabad hely. Engem hívtak negyediknek, mentem is volna, de nagybeteg apám marasztalt. Akkor tértem haza tízéves távollét után, megértettem az aggodalmát. Helyemre végül Lantos Olivér énekes került, akit odakinn barátnője, Hertelendy Hanna színésznő várt. Rajta kívül a többiek nem kaptak amerikai vízumot, úgyhogy Brazília felé vették az irányt.

Székely András
Nagypolgári családban nevelkedett, édesapja Székely Béla építész. Ódry Árpád színiakadémiáján tanult színészetet, de rendező akart lenni. Pályáját 1938-ban, Debrecenben kezdte. Párizsi ösztöndíjat kapott, a háború kitörésekor nem jött haza, belépett az idegenlégióba. Aztán újra Magyarország: regénybe illő kalandokat élt át a háború idején, a végén öt év orosz hadifogságot kellett eltűrnie, 1950-ben engedték el. Pesti és vidéki színházaknál dolgozott, 1956. november 30-án hagyta el az országot. New York-ban rádiózott, rendezett, televíziózott. Évtizedekig szolgált az amerikai parti őrségnél. Az ABC filmosztályának alelnökeként ment nyugdíjba 1991-ben, később a tévécsatorna Magyarországra akkreditált kelet-európai konzultánsa volt.