Iránytű

Lemez
1. Hubay Jenő (1858-1937) pályafutásának jelentős részét külföldön töltötte. Fellépéseit, koncertjeit mindenhol kitörő lelkesedéssel fogadták, és ebben nagy szerepe volt annak, hogy csaknem kizárólag magyar műveket játszott, plakátjain pedig nemzetiségi hovatartozását is fel kellett tüntetni. Hubay neve világszerte összefonódott a "csárdajelenet" fogalmával, ez a zenei műfaj az ő találmánya. Liszt Ferenc rapszódiáit és a magyar cigányzenészek jellegzetes produkcióit vette alapul, de mindahányszor hozzátette saját zsenialitását, virtuóz játéka és improvizációs készsége óriási magaslatokba emelte. Párizsban és Brüsszelben időzött leginkább, utóbbi helyen a királyi konzervatórium hegedű tanszakát vezette, majd visszatért Budapestre, a Zeneakadémiára. Fiatalkori rögtönzései nyomán újabb darabokat komponált, és igyekezett lejegyezni korábbi improvizációit. Emlékét mostantól egy kitűnő lemez is őrzi: Hubay Jenő hegedű-zongora műveiből hallható egy csokorra való Szecsődi Ferenc (hegedű) és Kassai István (zongora) nagyszerű előadásában. (Hungaroton Classic)
2. Akik azt hitték, hogy ismerik Zámbó Jimmy összes slágerét, tévedtek. Az egyéni hangú énekesnek most, halála után négy évvel megjelent a Requiem című CD-je, amelyen eddig kiadatlan felvételek szerepelnek a Jimmy Band kíséretében. A tizenkét dal mindegyikében új oldaláról mutatkozik be az énekes, hiszen többek között Tom Jones, Bobby Solo, Gianni Morandi, Edith Piaf örökzöld slágereit is műsorra tűzte. A lemezen csupán két magyar szerzemény hallható: a Ringasd el magad! és a Karthago Requiemje. (Metachord)
{p}
Kiállítás
1. Kecskeméten, a Magyar Fotográfiai Múzeumban André Kertész Savoyája (1931) címmel nyílt időszaki kiállítás. A Budapesten, 1894-ben született világhírű fotóművész életművének alig ismert alkotásai először láthatók Magyarországon. Kertész 31 évesen hagyta el végleg szülőföldjét, és költözött Párizsba. A francia Savoya tartományban 1931-ben készített fotóin a korai magyar képein már megszokott látásmóddal, humanizmussal örökítette meg az arató, kaszáló, tyúkokat etető, teheneket fejő és más ház körüli munkákat végző parasztembereket, miként néhány évvel korábban a tiszaszalkai, szigetbecsei, abonyi vagy esztergomi sorstársaikat. Az eddig jórészt ismeretlen fényképek a legtermészetesebben kötik össze Kertész magyar és francia alkotói periódusát. A fotográfia nagy öregje, a 91 évet élt André Kertész képeinek tárlata jövő év január 15-éig tekinthető meg.
2. Rohanjunk a rohanó idővel címmel a századforduló reklámplakátjaiból nyílt kiállítás a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban. A tárlat egyúttal a múzeum gazdag gyűjteményeinek rejtett ritkaságait bemutató új sorozat kezdete is. Az összegyűjtött anyag a reklámplakátok aranykorába, az 1885-1920 közötti időszak termékeibe enged betekintést. A plakátok Budapest világvárossá válásának évtizedeiben, egyúttal a magyar művészet legsokoldalúbb korszakában születtek. Közvetlen életre hívói a gazdasági élet fellendülése nyomán kibontakozó kereskedelmi és kulturális reklámigény, a polgári életforma szükségletei voltak. E korban a plakát az újság mellett a társadalom kommunikációs rendszerének legfőbb eleme, a tömegtájékoztatás leghatásosabb eszköze volt: a sokszorosítás révén az utcákat, hirdetőoszlopokat beöltöztetve valóban megszólíthatta a nagyközönséget.
{p}
Film
Amióta nálunk is bemutatták a Tavasz, nyár, ősz, tél... és tavasz című filmet, jobban odafigyelünk a dél-koreai alkotásokra. Köszönhetjük ezt Kim Ki-duknak, aki ma a világ egyik legegyénibb hangú rendezője. Költői és festői szépségű buddhista tanmeséje után máris a mozikban legújabb remeke, a Bin-jip, avagy a Lopakodó lelkek. Főszereplője egy fiatalember, aki házakat tör fel, és pár napig azokban tengeti életét. A kérdezetlen ingyenszállásért cserébe megjavítja az elromlott háztartási gépeket, megöntözi a virágokat és kimossa a szennyest. Aztán összetalálkozik egy boldogtalan házasságban élő asszonnyal, hogy az élete ne legyen olyan egyhangú. Színre lép a férj is. Erős atmoszférájú, párbeszédben szegény, kitűnő színészi játékra épített mestermunka. (Budapest Film)

Könyv
Nagy Bandó András tizenkettedik könyve ismét a gyerekekhez (és szüleikhez) szól. Tavaly nagy sikert aratott a Madarak tolláról című verseskötete, két zenés lemez készült belőle, sőt Halász Judit albumán is szerepel az újabbakból néhány vers. Merthogy itt a folytatás: a népszerű és sokoldalú humorista-író Fából vasparipát címmel adja közre legfrissebb verseit - megint csak a gyerekeknek és szüleiknek. A téma legtöbbször a család, a vigasztaló természet, kedvesek az állatos történetek, a mesés kalandok, a mondókák is. Jókedv és életszeretet sugárzik a sorokból, és egészen mai fordulatokra lelni: "Nálatok Kóbor volt a János, / nálunk a Bródy", "Anyukám szeli a kígyóuborkát, / apukám issza a hűtött Tuborgját", "Miért oly fura ez a Gyűrűk Ura?", "Egyke bété lesz a cégem", "Gördeszkán vághattam Dániának / megírtam e-mailben Diánának." Az illusztrációk is Nagy Bandó művei. (Jelenkor Kiadó)