Környezeti menekültek

A sokasodó természeti katasztrófák mögött, amelyek milliókat tettek földönfutóvá, a globális fölmelegedés áll. Ennek egyik következményeként például a kínai Góbi-sivatag több mint 26 ezer négyzetkilométerrel növekszik évente, ami sok ezer földművelőt és pásztort kényszerít elvándorlásra. Törökország, Egyiptom, Marokkó, Líbia és Tunézia is több ezer hektárnyi termőterületet veszít az elsivatagosodás, illetve a talajerózió miatt évente. Alaszkában a tengerszint emelkedése mintegy kétszáz parti falut veszélyeztet. Emiatt az egyik hatszáz fős település lakossága úgy határozott, hogy a következő négy évben az egész falut 22 kilométerrel beljebb költözteti. És emlékezzünk csak az egy évvel ezelőtt éppen karácsonykor dúló délkelet-ázsiai cunamira, vagy a Katrina hurrikán idei pusztítására, amikor pillanatok alatt vált hajléktalanná több millió ember.
Egyes becslések szerint a környezeti menekültek száma már most is eléri a húszmilliót, 2010-re pedig az ötvenmilliót is megközelítheti. A bonni ENSZ Egyetem kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a világnak mielőbb meg kell ismernie és tudatosítania kell a környezeti vagy ökológiai menekült fogalmát, hogy a jog, a politika, a kormányok és segélyszervezetek kezelni és segíteni tudják a globális fölmelegedés egyre növekvő számú áldozatát.