Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Az Antarktisz vastag jégtakarójába fagyott légbuborékok őrzik a Föld valamikori légkörének összetételét. Minél mélyebbről hoznak fel a kutatók jégmintát, annál régebbi korok atmoszférájára lehet belőle következtetni. Legutóbb több mint három kilométeres mélységig jutottak, és ezzel 650 ezer évet mentek vissza az időben.
A kutatókat elsősorban az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid és a metán érdeklik. A Nature című tudományos folyóirat nemrégiben izgalmas cikket közölt a földi klímatörténet nyolc eljegesedési fázisáról, bemutatva a szén-dioxid és a metán szintjeinek változásait. Az adatokból levont riasztó következtetéseket ismeretterjesztő hírekben olvashattuk. Ezek szerint soha még ilyen magas koncentrációt nem mértek, mint jelenleg, ráadásul az utóbbi ötven évben a levegő szén-dioxid-tartalma kétszázszor gyorsabban nőtt, mint korábban bármikor.
- Az eredeti cikkben ez az összehasonlítás nem szerepelt - mondta Nagy Balázs, az ELTE természetföldrajz tanszékének kutató tanára. - A legutóbbi ötven évben a levegőből naponta mért pontos adatsorokat nem lehet egybevetni az elmúlt korok harminc- vagy háromszáz évenként kapott egy-egy értékéből szerkesztett ábrákkal. Ilyen időtávlatból nézve eltűnnek a finomságok. Nem tudhatjuk, hogy mi történt két érték között egymástól harminc vagy háromszáz évnyi időközben. Még az is lehet, hogy léteztek a mainál is meredekebb növekedési szakaszok.
Nagy Balázs és kutatócsoportja a közelebbi múlt felszíni klímaváltozásait kutatja. Most éppen a Középső-Kárpátokban húzódó, Nagyvárad, Vajdahunyad és Kolozsvár között magasodó Bihar-hegységben gyűjtik a barlangi jégmintákat. A hét-nyolc méter mélyről kiszedett jégből néhány száz, esetleg ezer évvel ezelőtti viszonyokra lehet következtetni. Nemcsak magából a jégből, hanem a belefagyott fák évgyűrűiből, az üledékből, a befagyott csontokból, pollenekből is. Érdekes eredményük például, hogy a kis jégkorszak utáni felmelegedési folyamat nem egyformán zajlott mindenütt. A Kárpátok számos területén nem ért véget a XIX. század közepén. Még az 1870-es évekből is vannak évgyűrűadataik igen fagyos nyarakról.
Általános tapasztalat, hogy a helyi (lokális) jelenségeket kell megvizsgálni. Vannak mintaterületeik az Antarktiszon, a Közel-Keleten, a Kárpátokban. Így, apránként, mozaikokból összerakódhat, hogy mi történt és mi történik jelenleg a Földön.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu