Kutatás a jégmúltban

Az Antarktisz vastag jégtakarójába fagyott légbuborékok őrzik a Föld valamikori légkörének összetételét. Minél mélyebbről hoznak fel a kutatók jégmintát, annál régebbi korok atmoszférájára lehet belőle következtetni. Legutóbb több mint három kilométeres mélységig jutottak, és ezzel 650 ezer évet mentek vissza az időben.

Kultúra2005. 12. 16. péntek2005. 12. 16.
Kutatás a jégmúltban

A kutatókat elsősorban az üvegházhatású gázok, így a szén-dioxid és a metán érdeklik. A Nature című tudományos folyóirat nemrégiben izgalmas cikket közölt a földi klímatörténet nyolc eljegesedési fázisáról, bemutatva a szén-dioxid és a metán szintjeinek változásait. Az adatokból levont riasztó következtetéseket ismeretterjesztő hírekben olvashattuk. Ezek szerint soha még ilyen magas koncentrációt nem mértek, mint jelenleg, ráadásul az utóbbi ötven évben a levegő szén-dioxid-tartalma kétszázszor gyorsabban nőtt, mint korábban bármikor.
- Az eredeti cikkben ez az összehasonlítás nem szerepelt - mondta Nagy Balázs, az ELTE természetföldrajz tanszékének kutató tanára.  - A legutóbbi ötven évben a levegőből naponta mért pontos adatsorokat nem lehet egybevetni az elmúlt korok harminc- vagy háromszáz évenként kapott egy-egy értékéből szerkesztett ábrákkal. Ilyen időtávlatból nézve eltűnnek a finomságok. Nem tudhatjuk, hogy mi történt két érték között egymástól harminc vagy háromszáz évnyi időközben. Még az is lehet, hogy léteztek a mainál is meredekebb növekedési szakaszok.
Nagy Balázs és kutatócsoportja a közelebbi múlt felszíni klímaváltozásait kutatja. Most éppen a Középső-Kárpátokban húzódó, Nagyvárad, Vajdahunyad és Kolozsvár között magasodó Bihar-hegységben gyűjtik a barlangi jégmintákat. A hét-nyolc méter mélyről kiszedett jégből néhány száz, esetleg ezer évvel ezelőtti viszonyokra lehet következtetni. Nemcsak magából a jégből, hanem a belefagyott fák évgyűrűiből, az üledékből, a befagyott csontokból, pollenekből is. Érdekes eredményük például, hogy a kis jégkorszak utáni felmelegedési folyamat nem egyformán zajlott mindenütt. A Kárpátok számos területén nem ért véget a XIX. század közepén. Még az 1870-es évekből is vannak évgyűrűadataik igen fagyos nyarakról.
Általános tapasztalat, hogy a helyi (lokális) jelenségeket kell megvizsgálni. Vannak mintaterületeik az Antarktiszon, a Közel-Keleten, a Kárpátokban. Így, apránként, mozaikokból összerakódhat, hogy mi történt és mi történik jelenleg a Földön.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek