Megkerült a világcsoda

A világítótorony II. Ptolemaiosz uralkodása idején, Kr. e. 270 körül épült Szosztratosz görög építész tervei alapján. Százharmincöt méteres magasságával és három szintjével a világ legmagasabb építményének számított. (Majd csak az Eiffel-torony szárnyalta túl a XIX. században.) Fénye száz kilométerről is eligazította az éjszakában hajózókat. Az évszázadok alatt többször is megrongálódott földrengések során, míg végül 1349-ben - több mint ezerhatszáz évnyi működés után - egy hatalmas földrengés végleg ledöntötte, s romjait is ellepte a tenger.
Bár már évszázadok óta nem látható, léte olyannyira beépült a köztudatba, hogy helye, a kis Pharosz-sziget, nevét adta a világítótoronynak általában, azt több nyelven is fárosznak nevezik, s szinonimaként az irodalmi magyar nyelvben is ismert. Darabjait felszínre hozni valószínűleg több évbe telik. Addig is egy víz alatti régészeti parkot kívánnak kialakítani a történelem iránt érdeklődő búvár turisták számára.
A hét különleges építményből ma már csak az egyiptomi piramisok láthatók.
Az UNESCO 1999-ben szavazást kezdeményezett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét új csodájának. A szavazás a végéhez közeledik, kétszáz országból már húszmillióan szavaztak az interneten. Várhatóan a kínai nagy fal nyeri meg a versenyt, mivel végig toronymagasan vezette a listát. Nagyon sok voksot kaptak: a tibeti Potala-palota, a római Colosseum, a mexikói Chichén Itzá, az indiai Tadzs Mahal, a húsvét-szigeti szobrok, a pisai ferde torony. Ezek persze maguk is igen régi, részben ókori építmények, de jelölésük feltétele csak annyi volt, hogy ma is láthatóak legyenek. A fiatalabb korú építmények közül talán egy sem kerül be a hétbe, bár igen sok szavazatot kapott a párizsi Eiffel-torony, a barcelonai Sagrada Familia-templom, a San Franciscó-i Golden Gate híd és a sydneyi Operaház is. Némi botrány is volt a szavazás körül: a kínaiak felettébb aktívnak bizonyultak (természetesen a nagy fal javára), valósággal hazafias ügy lett a voksolásból. Ez ugyan kissé elrontja az arányokat, de végtére is: sok lakos, sok szavazó. Az UNESCO legfőbb célja ezzel az akcióval, hogy ráirányítsa a figyelmet az emberiség meglévő és megóvandó építészeti értékeire.


Az ókori világ hét csodája

1. Az olümpiai Zeusz-szobor

2. Az egyiptomi piramisok

3. A halikarnasszoszi mauzóleum

4. A rhodoszi kolosszus

5. Szemiramisz függőkertjei

6. Az epheszoszi Artemisz-templom

7. A fároszi világítótorony