Színházi gyutacsok

Nagy erőkkel fáradozott öt esztendővel ezelőtt a jelenlegi városvezetés azért, hogy megnyerje a Csokonai Színház élére a népszerű táncos-énekes, operett-musical színészt, Csutka Istvánt. Csutka sikeresen pályázott, s hatalmas lendülettel kezdte újraéleszteni a város haldokló színházi életét. Előbb "rendet tett", szerződéseket bontott, leépített, majd műsorpolitikát készített. Ez utóbbi azonban sokak szerint nem felelt meg az igényes, konzervatív cívis közönségnek. Ezt a véleményt legmarkánsabban Turi Gábor alpolgármester hangoztatta, aki pár hónappal ezelőtt már Csutka mellé akarta "ültetni" művészeti vezetőként Vidnyánszky Attila Jászai-díjas érdemes művészt. A még pozícióban lévő direktor akkor erről hallani sem akart, így Vidnyánszky maradt a beregszászi színház élén.
Csutka István a távozása előtti napokban érdeklődésünkre azt mondta, szemtől szembe soha nem bírálta senki a város vezetői közül, és nem mondták neki, mennyire fájlalják, hogy szerintük zenés színház lett a debreceni. De nem is gondolja, hogy évi egy operett- és egy musicalbemutatóval rájuk lehet sütni ezt a bélyeget.
- Az sem igaz, hogy csökkent a színházba járók száma. Ma inkább többen látogatják az előadásokat, mint öt éve. Megnyertük az egyetemistákat, voltak angol nyelvű előadásaink is, és bevezettük a gyermekbérletet, ami korábban itt soha nem létezett. Azt a vádat is visszautasítom, hogy leépült volna az opera. Ez a kórus nem énekelt még két Wagner-darabot egy évadban, most viszont ez is megtörtént. Ezzel együtt lehetséges, hogy nem tudtam mindenki ízlésének megfelelni a műsortervemmel - szögezte le a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tavaly kitüntetett művész, akit a kultúra legjobbjának választott a közéleti személyiségekből álló hajdú-bihari zsűri az elmúlt év végén.
{p}
A művészeket mostanság viszont már az foglalkoztatja, hogy megfeleljenek az új vezetők ízlésének, megtartsák állásukat, megmentsék a hivatalosan soha nem is létezett, mégis oly népszerű balett-tagozatot és, ameddig csak lehet, elodázzák a színház közhasznú társasággá (kht.) alakulását. Csányi János igazgató, a budapesti Bárka Színház korábbi igazgatója viszont váltig állítja, muszáj korszerűsíteni a nagy múltú intézmény szervezeti felépítését, melyben megoldást hozna a színház kht.-vá alakítása; ennek lehetősége a pályázati kiírásban is szerepelt, és senkinek sem kell félnie tőle. Csányi tervei közt szerepel még egy új kamaraszínház megnyitása, színházi akadémia alapítása, színházi szövetség létrehozása hazai és külföldi intézményekkel, valamint nemzetközi színházi fesztiválok rendezése.
A városi közgyűlésben egyébként a végleges döntés előtt többen felvetették, nem látják az anyagi hátteret Csányi grandiózus tervének megvalósításához. Turi Gábor alpolgármester erre azt mondta, bízik benne, hogy állami segítséggel megvalósíthatók a pályázatban leírt elképzelések. Turi úgy véli, a két országos hírű szaktekintéllyel "energiagyutacsok" érkeztek Debrecenbe, ők képesek lesznek a színházat a térség meghatározó teátrumává alakítani. Arra a kérdésre pedig, hogy miként sikerült "pénzt, paripát és fegyvert" kialkudnia a városvezetéstől, Csányi annyit mondott:
- Az önkormányzat költségvetése nem teszi lehetővé, hogy több pénzt különítsen el a Csokonai Színházra. A kiemelt fejlesztésekhez viszont szükség lesz az állam, az önkormányzat és a lakosság anyagi támogatására is.
A színészek, nevük elhallgatását kérve, elmondták, attól is tartanak, hogy a két színházi szaktekintély saját csapattal kíván dolgozni a jövőben, ami nagyarányú elbocsátásokkal jár majd. Vidnyánszky Attila, aki a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapító igazgatója, erre ekként reagált: több, országosan ismert színésszel és énekessel is tárgyalnak, bár maga a színház is rendelkezik kiváló művészekkel. A művészeti igazgató cáfolta azt a híresztelést, hogy át akarná emelni Debrecenbe a beregszászi társulatot, de azt nem titkolta, a kiváló tehetségű Trill Zsolt valóban a debreceni társulat tagja lesz.
Végül nézzük a terveket. A Csokonai Színház új vezetése Szőcs Géza Liberté című, 1956-ot feldolgozó darabjával debütál 2006 őszén a művészeti igazgató rendezésében. Kádár János szerepében Eperjes Károlyt láthatja a nagyérdemű. Nem titok az sem, hogy a frissen kinevezett színházi vezetők kiemelt szerepet szánnak az operatagozatnak, ütőképes fiatal csapattal, és évente legalább egy "gigaprodukciót" akarnak színre vinni, ami totális színházi jelenlétet kíván. Olyan teátrumot szeretnének, amely elsősorban a prózában profi, de a zenés darabokban is megállja a helyét. A létéért küzdő balett-tagozatról pedig úgy vélekednek, nem lesz kevesebb táncszínházi előadás, mint ezelőtt.
A debreceni közönség egyelőre a volt direktor műsorterve szerint sorjázó előadásokat nézi, s kíváncsian várja az új vezetők terveinek életre hívását.