Az abszolút csoda

Az agykutatás a tudományos vizsgálódás egyik legizgalmasabb, legbonyolultabb, legnehezebb területe. Nem véletlenül, hiszen a tudat titkát őrzi, ami legalább akkora rejtély az ember számára, mint maga az élet.

KultúraValló László2006. 02. 03. péntek2006. 02. 03.
Az abszolút csoda

Megismerésére nézve két tudományos nézet áll szemben egymással. Az egyik az abszolút tudás elérhetőségét valló irányzat, amely szerint a tudomány fejlődése előbb-utóbb minden kérdésre választ talál. A másik vonulat képviselői már nem bíznak az ész és akarat mindenhatóságában, és végesnek tartják az emberi megismerést. Közéjük tartozik Bitó László neves szemészprofesszor is, aki a következőket mondja erről a Nekünk kell megváltanunk a világot című, 2004-ben megjelent könyvében:
"Engem első pillanattól az agy és a szem érdekelt. De hamar rájöttem: az agy olyan komplikált, hogy az én életem folyamán szinte semmit sem fogunk megtudni róla. Már a Bardban is sokat vitatkoztam az IBM egyik kutatórészlegének ott is oktató vezetőjével. Ő azt állította, hogy az agy olyan, mint egy komputer. Végül engedett valamelyest: hogy talán agyunk minden egyes sejtje fölér egy kis komputerrel. Ami nem kis különbség, hanem milliárdszoros nagyságrendű... Az emberi agy által az emberi agy nem ismerhető meg. Ezt nagyon régen mondtam, azóta sokszor visszahallottam. Abból indultam ki: valószínűtlen, hogy az agy megértheti önmagát... Ha már kell az életben lenniük csodáknak, hát az agy csoda. Abszolút csoda."

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek