Hetvenéves bogár

Az első három próbaautó még az év őszén próbaútra is indult. A modell kívül-belül, látványában és szerkezetében egyaránt forradalmian újnak számított: hátul helyezték el a motort, s az egész jármű összességében egy bogárra emlékeztetett. Ebből lett később az a Volkswagen, amelynek több mint húszmillió példányát gyártották le, s máig a legtöbbet adtak el belőle.
A műhelyből kikerült kocsi nem volt álomautó: hangos volt, rázott, a kanyarokban furcsán viselkedett, fűtése nem létezett (leheletnyi meleg levegő jött előre a motortérből), de hála a Ford-művektől átvett sorozatgyártási rendnek, nagyon olcsón hozzá lehetett jutni. Egy német gyári munkás három és fél havi fizetéséből kitelt az autó ára; ám ez csak a világháború után vált valósággá, hiszen a Porsche-gépsorok addig tankokat és katonai szállítóeszközöket gyártottak. A kocsi az ötvenes évek elejétől indulhatott világhódító útjára. Az eredeti konstrukció szerint készült utolsó darabot 1984. március 21-én bocsátotta ki a licenc alapján működő brazíliai üzem, majd öt éve, felújított változatban, modern külsővel, Németországban is újra gyártani kezdték.
A "Bogár-sztori" napjainkban igazán attól vált érdekessé, hogy a hitleri kabinet főépítésze, Albert Speer hagyatékából tavaly előkerült egy 1932-ben készült, Adolf Hitler keze nyomát őrző piszkozat, amely (lásd képünket!) a kocsi első látványvázlatának tekinthető. Hitler - a Rubicon történelmi magazinban megjelent dokumentumok szerint - e szavakkal adta át Jakob Werlinnek, a Daimler-Benz cég vezetőjének: "Tegye el, és ne feledkezzen el róla. Hamarosan szeretném hallani véleményét a műszaki részletekről."