Intelligens műkéz

A leendő műkéz három részből áll majd, az egyes szerkezeti elemek a fejlesztés más-más szakaszában vannak.
Az első rész a mesterséges tapintó- és fogófelület - ez Páli Jenőnek az Európai Szabadalmi Hivatal által elfogadott szabadalma -, amely minden eddigi rendszernél jobban modellezi az emberi bőr működését. Olyan elektromos jeleket hoz létre, amelyek megfeleltethetők a bőrünkben egy-egy tárgy tapintásakor létrejövő idegi jelek mintázatának. Jelenleg ennek a tapintófelületnek a miniatürizálásán dolgoznak, mert az ujjbegyben a bőr rétegezettsége, barázdáltsága, redőzöttsége miatt igen sok érzékelő sejt helyezkedik el, ez garantálja a finom tapintásérzékelést.
Ahhoz, hogy mesterségesen meg lehessen közelíteni ezt a szintet, sok parányi érzékelőre lesz szükség. A már megfelelő méretű tapintó-érző felületet egy robotkéz ujjaira, ízületeibe fogják beépíteni. Ez lehetővé teszi majd az ízületek mozgásának szabályozását, illetve a műkézzel megfogott tárgyak fizikai sajátságainak, alakjának, méretének érzékelését. A robotkéz lesz tehát a konstrukció második része. Ehhez jelenleg a kutatók az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézetben kezek százairól készült röntgenfelvételeket elemeznek, mérik különféle adataikat, és próbálják meghatározni azokat a biomechanikai sajátságokat, amelyektől kéz a kéz. Vagyis megfejteni annak titkát, hogy bár minden ember keze más és más, mindegyik képes elvégezni ugyanazt a bonyolult tevékenységet.
Az elképzelés harmadik, a megvalósulástól legmesszebb álló része a mesterséges kéz összekapcsolása az idegrendszerrel. A kutató a Szondában elmondta, hogy a sérült ember sérült idegvégződéséből tervez idegrostokat kinöveszteni, miközben kikutatja, hogy ezeknek a kinövő rostoknak az ingerlése milyen érzetet vált ki az illető agyában. Ezt követően pedig már tudni fogja, mely idegrostokat kell ahhoz ingerelni, hogy a műkézzel megfogott tárgy által a mesterséges bőrben kiváltott jelek olyan érzetet keltsenek az agyban, mintha saját kezével fogta volna meg. Ebben segítségére lesz majd a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karán működő háromdimenziós mozgáselemző és mozgástervező rendszer, amellyel meg lehet tervezni, hogy a művégtag olyan pályát írjon le, amilyet a beteg szeretne. Az ehhez szükséges számításokat számítógép végzi majd el.
(A Kossuth Rádió Szonda című műsora nyomán)