Iránytű

Kiállítás
B. Mikli Ferenc Baján élő festőművész gyakori vendég a kiállítótermekben. Nem véletlen a népszerűsége: az alkotó 85. születésnapját ünnepli az idén, és ez jó alkalmat teremt képeinek bemutatására. És van még egy apropó a szereplésre: hatvan évvel ezelőtt jött létre a bajai művésztelep, melyet Rudnay Gyula alapított és működtetett egy ideig. Ebben nagy érdeme van B. Miklinek is: a mester növendéke, majd tanársedége volt a Képzőművészeti Főiskolán, így nem véletlenül lett a művésztelep választott városa Baja. A kecskeméti Cifrapalotában február 19-éig látható kiállítás a dupla jubileum kapcsán született, B. Mikli Ferenc több évtizedes pályájának festményeiből, akvarelljeiből kapunk válogatást. A művész tájképeit a líraiság jellemzi, figurális ábrázolását pedig az expresszivitás. Megrázó élményt nyújtanak golgota témájú képei, melyek mintha külön tárlatot képeznének a kiállításon belül.
A fővárosi Budapest Galéria óbudai Kiállítóházában (III. ker., Lajos utca 158.) nyílt meg Wagner János Munkácsy-díjas festőművész tárlata. A Visszatekintő című kiállítás a kortárs piktor életpályájának több mint négy évtizedében készült alkotásaiból ad válogatást. Szőnyi István és Domanovszky Endre tanítványa 1962-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Wehner Tibor művészettörténész szerint festői életműve, mint annyi kortársáé, a valóságidézéstől indult, majd az elvonatkoztatás, a nonfiguráció lírai archaizmusnak nevezett ágazatában teljesedett ki. Az e törekvés szellemében dolgozó művészek a hagyományos kép formáját, dimenzióit megtartva utalnak vissza a múltra, és alkotómódszerük visszafogott, bensőséges hatásvilágú műveket feltételez. Wagner János új alkotásai a fények képeinek bonyolult rendszerében minden korszerűségük ellenére a hagyományhoz kapcsolhatóak. A tárlat február 12-éig tart nyitva.

Film
Amíg a külföldi mozifilmek esetében megszoktuk, hogy a sikeren felbuzdulva leforgatják második, harmadik részüket is, nálunk ez még nem jellemző. Most azonban megtört a jég, mert a legendás Üvegtigrisnek elkészült a folytatása. A néző ezúttal sem csalódik, azt kapja, amit várt: őrült jó vígjátékot, tele életszerű helyzetekkel, hús-vér figurákkal. Jó a sztori, bár nem azon van a hangsúly, hanem a poénokon. Kakszi Lajos, a tóparti büfés és barátai ezúttal is próbára teszik rekeszizmainkat. A hat főszereplőn (Rudolf Péter, Gáspár Sándor, Reviczky Gábor, Csuja Imre, Szarvas József, Horváth Lajos Ottó) kívül a kisebb szerepekben is kiváló színészek komédiáznak. A humor forrása pedig maga az élet, napjaink valósága, nem pedig az íróasztal. Emiatt az elvetemült Üvegtigris-rajongók valószínűleg többször is megnézik majd a Rudolf Péter által rendezett filmet. Úgy, mint az első részét. (Budapest Film)

Könyv
A kritika és az olvasóközönség egyaránt jól fogadta Bánki Éva első regényét, a nagy írói tehetségről tanúskodó Esővárost. Második regénye, a közelmúltban megjelent Aranyhímzés már több mint a tehetség jelentkezése: érett, kiforrott, kiváló mű. A történelmi regény a XI. században játszódik, egy nyomozás története. Anasztáz püspök - régi pogány nevén Sebe - mestere és elődje, a mártír Gellért püspök gyökereit keresi, ezért kis küldöttség élén Velencébe, a szent szülővárosába utazik. Hogy mit talál ott, s mit nem talál meg Sebe a rejtélyes településen és a saját szívében - erről szól ez a krimiszerűen izgalmas, lebilincselően olvasmányos és nagyon elgondolkodtató regény. A mű nyelvezete nem régieskedő, leírásai nem historizálók, a szöveg, a helyszínleírások és a kulturális utalások minden eleme mégis hiteles. (Magvető)

Színház
A Homo ludens nem kitalált történeteket, hanem olyan valós szituációkat mutat be, amelyek a mindennapi élet játszóterén íródtak. Hogyan kezelik az emberek kapcsolataikat, a másságot, a barátságot és főként a szerelmet? Hogyan találják meg az egyensúlyt álmaik és a valóság között? Hogyan találnak közös nyelvet, amellyel szót érthetnek egymással? A Homo ludens ezekkel a kérdésekkel foglalkozik, a hétköznapi élet valóságát mutatja be, de ennél jóval többet láttat, a komoly felszín alatt meghúzódó abszurd humort. Ezen gondolatok jegyében készült a Juronics Tamás érdemes művész által megálmodott produkció, melyet a kecskeméti Katona József Színházban láthat a közönség a Szegedi Kortárs Balett előadásában. Az ötperces történetek Nino Rota, Astor Piazzolla, Kurt Weill, Lenny Kravitz, Elvis Presley zenéjére épülnek. (Előadások februárban: 5-én 15 óra, 7-én 19 óra, 14-én 19 óra, 15-én 19 óra, 17-én 19 óra, 19-én 15 óra, 23-án 19 óra.)