Bartók nem hoz szenzációt

Még el sem kezdődött az ünnepi esztendő, máris Bartók nevétől volt hangos a sajtó. A zeneszerző magyarországi jogutódja egymás után vonta vissza az engedélyeket különböző produkciók kapcsán, gond volt például A kékszakállú herceg vára Alföldi Róbert által rendezett változatával, nem lehetett bemutatni az A csodálatos mandarint és Bartók vonósnégyeseinek táncszínpadi interpretációját. Korábban pedig Mészáros Márta Mandarin-filmje maradt dobozban. A jogviták mellett aztán veszélybe került az egyik rádiócsatorna, a Bartók neve, mivel frekvenciaváltozások miatt oda akarták áthelyezni a parlamenti közvetítéseket, az ellen pedig nyílt levélben tiltakozott a jogutód. Lemezkiadás frontján is hallani vitákat.
Minden baj ellenére összeállt a Bartók-év programja, noha az emlékbizottság csak néhány hónappal ezelőtt kezdett el igazán tanácskozni, mire is kellene összpontosítani. (Félve jegyezzük meg: az osztrákok négy éve láttak hozzá...) Hogy világszerte ismert előadókat, zenekarokat, művészeti csoportokat nyerjenek meg a szervezők a jeles alkalomra, ahhoz bizony hosszú évekig tartó előkészítő és egyeztető munkára van szükség. Így hát nem is kell csodálkozni azon, hogy mit sikerült összehozni. A nyár legnagyobb komolyzenei (populáris?) szenzációja a megkopott fényű tenorcsillag, Luciano Pavarotti koncertje lesz, igaz, őt nem a Bartók-emlékbizottság hívta meg.
Úgy tűnik, legtöbben a március 25-i születésnapra behatárolható évfordulókezdetre vártak. A Hagyományok Házának színháztermében ünnepi műsor lesz népzenei ihletésű kompozíciókkal, illetve Bartók művei népzenei forrásvidékeinek bemutatásával. A Magyar Állami Népi Együttes Bartók-trilógiával rukkol elő egy későbbi időpontban, először a "kincses Felvidék" lesz a témájuk. Ugyancsak a Hagyományok Háza ad majd helyet ősszel a népzenekutató Bartókot bemutató fotókiállításnak. Kiadványai között főleg olyan adatgyűjtemények látnak napvilágot, melyek segítenek jobban megközelíteni a bartóki életművet.
Ha már a könyvek kerültek szóba, meg kell említenünk Lampert Vera zenetudós Népzene Bartók műveiben (A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke) című tanulmánykötetét, melynek első kiadása éppen negyed százada jelent meg. Ezúttal CD-melléklet is tartozik hozzá, melyen a népdalgyűjtő zeneszerző fonográfhengereken rögzített felvételeinek mintegy kétharmada szólal meg eredetiben. A könyvben magyar, szlovák, román, rutén, szerb és arab népdalok és táncok forrásjegyzékét vizsgálja a szerző.
Az egész világon ismert és kedvelt Muzsikás együttes néhány éve figyelemre méltó Bartók-albumot rögzített: a Kárpát-medencében fellelhető, Bartókhoz kapcsolható népzenei párhuzamokat állította egymás mellé. A zenekar az Amerikában élő, Grammy-díjas Takács kvartettel, illetve Sebestyén Mártával, Bartók Béla és a népzenei hagyományok címmel, két korábbi, amerikai turnéjának sikerén felbuzdulva ezúttal európai vándorlásra indult, tizenkét nagyvárosban léptek fel Londontól Párizson át Rómáig. Megint bebizonyították: nincsenek műfaji határok. A Muzsikás március 25-én a zeneszerző nagyszentmiklósi szülőházában mutatkozik be Jandó Jenővel, Alexander Balanescuval és Petrás Máriával együtt. A Kecskeméti Tavaszi Fesztiválon március 27-én ad koncertet Sebestyén Mártával és a Bartók vonósnégyessel.
Hosszan sorolhatnánk még a programokat az emlékév kapcsán. Sok minden történik a konferenciáktól a kórsutalálkozókon át a kiállításokig, akár minden napra jut a kínálatból, de az az érzésünk, igazán emlékezetes események nincsenek a kínálatban. Talán majd a százötvenediken...