Iránytű

Kiállítás
Megdöntheti az eddigi nézőrekordot a századik születésnapját ünneplő budapesti Szépművészeti Múzeum április 30-ig látogatható, El Greco, Velázquez, Goya - Öt évszázad spanyol remekművei című nagyszabású kiállítása. A több mint száz remekművet ilyen összeállításban még soha nem tették közszemlére. A spanyol, osztrák, német gyűjteményekben található jelentős spanyol festményekből, a legnagyobb mesterek alkotásaiból nyújt tematikailag is izgalmasan csoportosított válogatást. A bemutatott művek csaknem fele a Szépművészeti Múzeum tulajdona. A kiállítás méltón reprezentálja a festőgéniuszokban bővelkedő spanyol piktúra különböző korszakait. A gótika, az ismeretlen mesterek oltár- és táblaképei mellett Morales, El Greco csodálatos képei sorakoznak. A XVII. századi aranykor neves festői, Zurbarán, Velázquez, Murillo, Ribera szenteket, udvari portrékat, életképeket, csendéleteket ábrázoló alkotásait XVIII. századi csendéletek, majd Goya remekei követik.

Divatot a dolgozó nőnek! címmel nyílt kiállítás a budapesti Iparművészeti Múzeumban. A tárlat az ötvenes-hatvanas évek magyar divatrajzaiból ad válogatást, melynek aktualitását indokolja, hogy a megidézett kor divatja ma ismét az érdeklődés középpontjában áll: formák, anyagok, ruhadarabok születnek újjá ebből az időszakból. A közszemlére tárt divatrajzok sokaknak a fiatalságot idézik fel, a művek pedig az Iparművészeti Vállalat keretein belül 1958-ban alakult Komplex Divatstúdió munkatársaitól - Soltész Nagy Annától, Szilvitzky Margittól, Záhonyi Lujzától - származnak. A stúdiót az első, főiskolai szinten képzett divattervező generáció tagjai hozták létre. A fennmaradt divatrajzok és a tárlaton látható ruhák, kalapok, táskák, divatlapok talán kissé hamisan sugározzák a kor hangulatát, mégis kedvesen megmosolyogtatóak az egykor ilyen öltözéket viselők számára, és a mai fiatalok érdeklődésére is érdemesek. Az időszaki kiállítás április 3-ig látogatható.

Két kortárs székelyföldi, már évek óta Magyarországon élő alkotó életművéből mutat be válogatást a budapesti Vármegye Galéria hetvenedik születésnapjuk alkalmából. A gyergyóditrói Gaál András festőművész vásznain ott a szeretett erdélyi vidék lenyomata. A természetet szenvedéllyel járó művész élményeit hangulatos, bensőséges képi világú alkotásokká formálja. Portréi alanyainak barázdált arca mögött ott a megélt élettapasztalat és bölcsesség. A Nyárádselyén született Péterfy László szobrászművésznek számos köztéri szobra látható országszerte. A Sárospataki Művelődési Ház Csodaszarvasa és Égberagadása, a fővárosi Kós Károly-szobor, a piliscsabai Katolikus Egyetem Szent Istvánja éppúgy tehetségét dicséri, mint a tatabányai és a kispesti 1956-os emlékmű, a paksi Krisztus és az angyalok. Az Erdély művészetét fókuszba állító galéria új kiállítása március 15-éig látható.

Film
Mrs. Bennet férjhez akarja adni öt lányát. A film végére ötükből három férjhez is megy, ha nem is éppen ahhoz, akihez a mama szánta őket. Ennél nem sokkal több Jane Austen kétszáz éves klasszikus művének, a Büszkeség és balítéletnek cselekménye, mégis sok-sok generáció megkedvelte már ezt a bűbájos történetet. Eddig kilencszer filmesítették meg: mind közül legnagyobb sikert aratott és kultuszfilmmé vált a BBC hatrészes sorozata, káprázatos alakításokkal. Most itt a legújabb, angol változat, gyönyörű tájakkal, korhű környezettel, sok jó színésszel. Ez sem lenne rossz film, ha nem láttuk volna már - húszszor - a fent említett, tökéletes változatot. Keira Knightley szebb ugyan, mint Jennifer Ehle volt, de nem hisszük el róla, hogy ő a szellemes, okos Elizabeth. Matthew McFayden is szimpatikus, kedvesen gátlásos fiú. No de hát Colin Firth után van-e még Darcy a filmtörténetben?!

Könyv
Az 1956-os forradalom még mindig tartogat kuriózumokat a kutatók számára. Itt van például Povl Bang-Jensen története. Az ENSZ-bizottság dán munkatársa foglalkozott a "magyar ügy"-gyel, ő az, aki titokzatos körülmények közt lelte halálát 1959 november végén. Egy New York közeli parkban találtak rá, az eset úgy volt elrendezve, hogy öngyilkosságnak látsszék. Már önmagában ez is elég az oknyomozáshoz, és ha még azt is tudjuk, hogy Bang-Jensent azért távolították el a világszervezettől, mert nem volt hajlandó elárulni a magyarokat, nem adta ki feletteseinek a magyar forradalomról tanúvallomást tevők névsorát, ehelyett inkább elégette... Nagy András évtizednyi munkája során egyre mélyebbre ásott, helyszíni nyomozást tartott, eddig ismeretlen forrásokat talált, szemtanúkkal beszélt, kutatásait a diplomata fia is segítette. A szerző A Bang-Jensen-ügy ('56 nyugati ellENSZélben) című vaskos könyvében élvezetes történelmi esszé formájában rekonstruálja az eseményeket. Az olvasás hevében észre sem vehető, hogy a tényábrázolás sok helyen írói képzelőerővel társul. (Magvető)