Mozaik

Kebira, az óriáskráter
A Kebira nevet adta fölfedezője annak az óriáskráternek, amely Egyiptom délnyugati, Líbiával határos sivatagi területén fekszik. Az egyiptomi származású Farouk El-Baz geológus, a Bostoni Egyetem professzora műholdfelvételek tanulmányozása során bukkant erre az eddig ismeretlen geológiai képződményre a minap a sivatag homokjában. A kráter 31 kilométeres átmérőjével a Szahara eddig ismert legnagyobb ilyen alakzata, a kutatók föltételezése szerint a földtörténeti őskorban egy nagy meteorit becsapódása révén keletkezhetett. A kézenfekvő kérdésre, hogy miért nem fedezték föl már jóval korábban ezt a nagy kiterjedésű képződményt, a geológus azt a választ adta, hogy talán éppen a nagy kiterjedése, illetve a perem helyenkénti erős töredezettsége lehet rá a magyarázat. Ami annál is inkább lehetséges, hiszen egy akkora kör ez, mint Kairó teljes területe.

Gyógyszerkísérlet áldozatokkal
Hiába vált be az állatkísérletekben, emberekben válságos állapotokat idézett elő az a kísérleti készítmény, amelyet a német TeGenero vállalat megbízásából próbált ki az amerikai Parexel gyógyszerkutató cég. A reumatikus gyulladások kezelésére kifejlesztett szer hatásának kipróbálására a világhálón toboroztak önkénteseket, 18 és 40 év közötti, 60-100 kilogramm súlyú, egészséges férfiak jelentkezhettek. Az ajánlkozók közül végül nyolcan vehettek részt a kísérletben, közülük ketten placebót (azaz hatóanyag nélküli készítményt), hatan pedig a kísérleti gyógyszert kapták. Néhány órával a szer bevétele után rosszul lettek. Felszökött a lázuk, elviselhetetlen fejfájás lett úrrá rajtuk és több szervük is fölmondta a szolgálatot. Végül az egyik londoni kórház intenzív osztályán kötöttek ki. Súlyos árat fizettek azért a 750 ezer forintnyi összegért, amit a gyógyszertesztért ajánlottak nekik. A brit egészségügyi hatóság azonnal leállította a kísérletet, és a Scotland Yard bevonásával vizsgálatot kezdett a helyzet tisztázására és a felelősség magállapítására.

Tesztpontyok a Kis-Balatonban
Nyurgapontyokat telepített nemrégiben a Balatoni Halászati Rt. a Balaton szűrőjeként számon tartott Kis-Balatonba. A cél annak kiderítése, hogy eltűnt­e az a szennyezőanyag, amely tavaly ősszel mosódott a tóba, jelentős halpusztulást okozva. Ha a víz még szennyezett, a pontyok elpusztulnak, ha túlélik, ez a tisztulás jele, ami alapot ad arra, hogy még a tavasszal jelentős mennyiségű halat telepítsenek a Kis-Balatonba.

Vissza a textilpelenkához!
Fölmérések szerint egyetlen gyermek négy-hatezer eldobható pelenkát használ el, amíg szobatisztává válik, s ez majd' egytonnányi hulladékot jelent. Ráadásul olyan hulladékot, ami becslések szerint legkevesebb ötven év alatt bomlik el a szeméttelepeken. (A hulladéklerakók szeméthalmának hat százaléka ilyen pelenka.) Nem nyújt megnyugtató megoldást az elégetésük sem, mivel a bennük lévő műanyag szennyezi a levegőt. Éppen ezért egyre több, a környezetért felelősséget viselő szülő tér vissza a textilpelenkához, amelyet szintén korszerűsítettek a gyártók: a textilen át kiválóan szellőzik a bőr, a vízzáró külső réteget olyan anyagból készítették, amely útját állja a nedvességnek, mégis átszellőzik, belsejét pedig nagy igénybevételt elviselő, tartós flanelből alakították ki. A korszerű, mosható textilpelenka olyan tartós, hogy akár több babát is kiszolgálhat. Összehasonlíthatatlanul nagy előnye, hogy használata közben nem termelődik több tonna emberi ürülékkel szennyezett hulladék.