Testközelben a vírussal

A vírus - így a közismert influenzavírus is - bámulatos mutatványokra képes: olyan (gén)kombinációkat, típusokat, altípusokat (törzseket) hoz létre, hogy csak győzze követni a tudomány. Az A típusú influenzavírusok a legelterjedtebbek, ezek embert és állatot egyaránt megbetegíthetnek. (A C és B típusok csak az emberben okoznak betegséget, állatokban nem.) Az A típusú influenzavírusok HA, valamint NA altípusai egymással szabadon kombinálódhatnak, így igen változatos, embert és állatot egyaránt veszélyeztető HA és NA altípusváltozatok jönnek létre. Az egyes influenzavírusokat a vírus típusa, az állatfaj, az izolálás (kimutatás, föllelés) helye, az izolátum (a kimutatott vírusváltozat) sorszáma, éve, valamint a HA és NA altípusok azonosító számkódjának a megadásával jelölik. Így például: csirke/HK/1/97/H5N1. S amit ebből már alighanem mindannyian ismerünk, az a bizonyos H5N1, a madárinfluenza vírusa.
Amit ma a madárinfluenzáról tudunk, azt Varga János állatorvos-professzor foglalta össze a Mindentudás Egyetemén megtartott előadásában. Ezzel összefüggésben a professzor emlékeztetett, hogy a madárinfluenza régóta ismert betegség. Európában 1927-ben okozott először kiterjedt járványt, amit azonban nem a mostani, hanem a H7N7 jelű törzs váltott ki. (Amely egyébként 2003-ban Hollandiában szintén megjelent.) A ma pusztító H5N1 változat egy másik, nagy megbetegítő képességű vírustörzs. A H7N7 és a H5N1 törzsben az a közös, hogy mindkettő A típusú vírus, amiről pedig tudjuk, hogy embert és állatot egyaránt megbetegít. Ráadásul igen sokféle állatot: a lovaktól kezdve a sertéseken át a bálnákkal és fókákkal bezárólag okoz klinikai tünetekkel járó influenzát. De a most fenyegető H5N1 törzsre sem igaz, hogy csak madarakat tesz beteggé, hiszen egyre bővül a gazdaspektruma, azaz az általa fertőzött állatfajok száma. A legkülönfélébb szárnyasokon kívül macskákat, sőt egy nyestet is megbetegített már. Nagyon biztató hír, hogy az Ausztriában egy hete megfertőződött három macska mindegyike legyőzte a kórt, vírusmentessé vált.
Előadásában a professzor is hangsúlyozta, hogy noha a kórokozó átjutott az emberbe, ez ideig olyanok betegedtek meg, akik közvetlen kapcsolatban voltak a madarakkal vagy beteg szárnyasoktól származó nyers terméket fogyasztottak. Arra egyelőre nincs bizonyíték, hogy a vírus emberről emberre terjedt volna. Ez akkor következhet be, ha a H5N1 törzsek sorozatos mutációk (az örökletes tulajdonságok ugrásszerű megváltozása) következtében adaptálódnak (átformálódnak és így alkalmazkodnak) az emberhez, vagy akkor, ha ezek a törzsek az ember hagyományos időszakos (késő őszi, téli) influenzáját előidéző H1 és H3 törzsekből vesznek át géneket (ami által szintén adaptálódnak az emberhez).
Csak reménykedhetünk, hogy egyik változat sem következik be, mert az igen nehéz helyzetet teremtene. A madárinfluenzát ugyanis (a fertőző vírus megfoghatatlan, különös természete miatt) nem tudjuk gyógyítani, az ellene való védekezés lényege a fertőzött állatok, állományok mielőbbi fölismerése, azok leölése (mert a beteg állatok nagy tömegben ürítenek vírust), az állati tetemek ártalmatlanná tétele. És mindazon intézkedések bevezetése és betartása, amelyeket már lapunkban is részletesen ismertettünk.
Ha ezek ellenére mégis kialakulna az emberről emberre terjedő H5N1 (vagy más A altípusú) törzs okozta influenzajárvány, akkor sincs veszve minden. Varga János is fölhívta a figyelmet, hogy abban az esetben lehetőség nyílik a kór által különösen veszélyeztetett emberek megelőző célú védőoltására elölt kórokozót tartalmazó vakcinával. A professzor emlékeztetett: a H5N1 altípust tartalmazó elölt oltóanyagot nálunk is sikerrel próbálták ki embereken.