Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Hihetetlenül népszerű volt nálunk a hetvenes években Rhoda Scott orgonaművész. Lemezei jelentek meg, imádta a közönség, Hofi paródiát készített róla. Aztán hirtelen eltűnt. Három évtized elteltével mostanában megint gyakrabban ellátogat hozzánk. Nemrég a Kecskeméti Nemzetközi Jazznapok sztárvendége volt, akkor adott interjút lapunknak.
- Milyen érzésekkel tér vissza?
- Nagy örömmel jövök, mert szép emlékeket őrzök a hetvenes évekből, magyarországi karrierem idejéből. Csodálkoztam, mitől vagyok ennyire sikeres. Megismertek az utcán, beszélgettek velem, és volt, aki kezet csókolt.
- Mi volt sikerének titka?
- Nem tudok rá magyarázatot adni. Valószínűleg a legjobb időben voltam a legjobb helyen.
- Népszerű, örökzöld számokat játszott. Talán ezekkel lopta be magát a magyar közönség szívébe...
- Látja, ebben lehet igazság.
- Egyáltalán: hogyan került Magyarországra?
- Cannes-ban, a MIDEM fesztivál ideje alatt egy klubban játszottam. Betévedt oda egy magyar televíziós forgatócsoport, akiknek megtetszett a műsorom. Elhatározták, hogy meghívnak Magyarországra, és felvesznek velem néhány számot. Le is ment a tévében, óriási sikerrel. Aztán látni akart a közönség, úgyhogy koncerteket szerveztek nekem. Az Erkel Színházban is felléptem.
- Önt mindenki imádta. Hofi Géza még paródiát is készített önről, ahogy mezítláb játszik. Hallott róla?
- Hogyne... Hajtom a varrógépet is... Mulatságosnak tartom.
- Csak azt parodizálják, aki népszerű, akit szeretnek.
- Én is így gondolom.
- Még mindig mezítláb játszik?
- Igen. Ezen már nem változtatok. Azért sem, mert így érzem jól magam a színpadon.
- Meglepő, hogy mennyire szerény ember. Egyáltalán nem megközelíthetetlen sztár. Az imént sikerének titkait fürkésztük, ezek biztosan közéjük tartoznak!
- Számomra nincs ebben semmi titokzatos. Ilyen vagyok. Nem tudnék máshogy élni. Azt sem gondolnám, hogy bizonyos helyzetekben másként kellene viselkednem.
- Ezt a mentalitást a családból hozta?
- Népes családból származom, sokáig New Jerseyben éltem velük. Édesapám metodista lelkész volt. A templomi környezet, az afrokeresztény miliő, a gospelek atmoszférája mély benyomást gyakorolt rám. A templomban lehetőségem volt megismerkedni az orgonával, ha akkor az nincs, talán soha nem is fedezem fel magamnak. Az egyház révén sok önkéntessel találkoztam, láttam rajtuk, hogy milyen nagy örömmel segítenek másokon. Én a zenén keresztül adhatok...
- Melyik hangszer a jobb? A patinás vagy a modern?
- A Hammond-orgonák legjobbjai az ötvenes-hatvanas években készültek, ezeknek van a legkülönlegesebb hangzása. Az én orgonám 1968-ból való, de van egy másik is, amit két éve gyártottak. Egyikhez sem ragaszkodom igazán. Amikor édesapám templomában először ültem az orgona mellett, kétségbe voltam esve a sok fogantyú láttán, de azt mondta az édesapám, ha valaki megtanul egy orgonán játszani, az összes többin tudni fog.
- Koncertjeire nem viheti magával a saját hangszerét, mint egy gitárművész...
- Valóban, elég megerőltető lenne. Hogy mindenhol más és más hangszeren játszom, az számomra egyfajta kihívást is jelent. Amint az is ösztönzőleg hat rám, hogy sosem tudom előre, milyen és mikori gyártmányú lesz az orgona.
- Mit árul el a magánéletéről?
- Franciaországban, vidéken élek. Nekem mindig a családom volt a legfontosabb. Két gyerekem már felnőtt, Párizs környékén laknak. Ha tudom, hogy mikor jönnek haza, napokig sürgök-forgok a konyhában, mindenféle finom étellel és süteménnyel várom őket. Egyébként semmi különleges nincs az életemben. Barátaimmal gyakran összejárunk, és jól kibeszéljük a dolgainkat.
- Hihetetlen, hogy több mint ötven lemeze jelent már meg. Mikor van ideje a felvételekre?
- A felvételek nem tartanak sokáig. Az utómunkálatok sokkal időigényesebbek, de azokkal már nem nekem kell foglalkozni.
- Ha a színpadon játszik, megszűnik ön körül a világ?
- Nem kapcsolom ki magam. Amikor játszom, inkább keresem a kapcsolatot a hallgatósággal, hiszen nekik szeretnék örömet okozni. A stúdiómunkát azért nem szeretem, mert ott csak egy-két bambuló hangmérnök üldögél. Gyakran előfordul hát, hogy behívok a stúdióba néhány embert közönségnek, mert úgy legalább nekik játszhatom.
- Otthon szokott orgonálni?
- Csak akkor, ha egyedül vagyok. A gyerekeim is csak koncerten szoktak hallani.
- Mikor jön legközelebb Magyarországra?
- Ha meghívnak koncertezni. Persze magánemberként is szívesen jönnék, hiszen szeretnék végre alaposabban megismerkedni a magyar zenével - Kodály Zoltánt nagyra becsülöm.
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu