Nehéz kenyér a bankjegyhamisítás

A mai bankjegy-előállítás nyomtatási csúcstechnika is egyben: igen összetett és sokszínű folyamat. Legelőször a bankjegy jellemző, meghatározó elemeit (képet, portrét, szöveget) viszik föl a papírra, ami technikailag úgy történik, mint ahogyan bármilyen színes magazin nyomtatása. Ezt követi a dombornyomás, amelynek során a papírt egy vésett fémklisébe préselik. Ez adja a bankjegy finom megmunkáltságát, egyedi tulajdonságait és egyben domború tapintásúvá is teszi. Ezután a különböző speciális elemek fölvitele következik, mint amilyen a vízjel, a biztonsági szál, a fémszál, a fluoreszkáló elem, a színváltó festék vagy a hologram.
A bankjegyek anyaga maga is különleges. A legtöbb esetben speciális összetételű papír, noha Ausztráliában és Romániában már kibocsátottak olyan műanyag bankjegyeket, amelyek tartósabbak és nehezebben hamisíthatók, mint a hagyományosak. Számos bankjegy papírja (mint például az amerikai dolláré is) több száz, különböző színű - gyapjúval és lennel erősített - szállal átszőtt, ami nagyon hajlékonnyá és egyben nehezen eltéphetővé is teszi a bankjegyet. A fémszál általánosan használt biztonsági elem, ezüstösen szaggatott vonalként jelenik meg a papírpénzen. A fény felé tartva a szaggatott vonal egybefüggő sötét csíkként mutatkozik. A biztonsági szál is gyakori: olyan műanyagból készült, vékony, függőleges csík a papír szövetébe ágyazva, amit ha a fény felé tartunk, rajta a pénz nemét és címletét olvashatjuk. Egyes bankjegyeken színváltó festéket is alkalmaznak. Például az egyik sarokban föltüntetett címlet szemből zöld, míg kissé elfordítva feketének látszik. Hasonlóan hatnak a fluoreszkáló elemek is: ha a bankjegyet ultraibolya fény alá tartjuk, akkor az erre érzékeny anyagból nyomott szám vagy betű kirajzolódik előttünk, míg normál fényben láthatatlan marad. Napjainkban egyre általánosabb az úgynevezett holografikus réteg alkalmazása, amellyel ha bevonják például a bankjegy címletét, akkor szemből nézve a címlet látható, más nézetből viszont a kibocsátó ország neve olvasható a helyén.
Hogy miért ez a sok technikai trükk és rejtjel a bankjegyeken? Természetesen a hamisítók miatt, akik igyekszenek lépést tartani az egyre fejlettebb bankjegyvédelmi eljárásokkal. És mint azt az időről időre nyilvánosságra kerülő pénzhamisítási botrányok is igazolják: nem is eredménytelenül. Hazánkban évek óta az ezerforintos a leggyakrabban hamisított magyar bankjegy. Ennek oka a hamisítás elleni szerény védelme, illetve a viszonylag nagy, értékes címlete. (Tavaly például tízezer hamis bankjegyet találták, ezek zöme ezerforintos volt.) Minden jel szerint a napokban forgalomba került új ezresek hamisításához már aligha lesz elég egy jó minőségű színes fénymásoló (merthogy eddig leginkább ezzel követték el a hamisításokat). Az új pénznembe ugyanis további két biztonsági elemet építettek be. Az egyik egy vörösréz színű, hologram hatású fémcsík, a másik egy gyöngyház színű, "1000" feliratú úgynevezett irizáló nyomat, amely a fényben a szivárvány színeiben játszik. Annyi bizonyos, a fénymásoló egyik elemmel sem tud mit kezdeni, így alaposan megnehezül a pénzhamisítók munkája is. Legalábbis egy időre...