Agyhullámtréning autistáknak

A résztvevők fejére helyezett EEG-érzékelővel elvezetett agyi elektromos jelekkel lehetett változtatni a képernyőn körbefutó versenyautó mozgását. A játékot úgy szerkesztették meg, hogy az autókra éppen azok a művi hullámok hatottak, amelyek az autista emberekben gyengébbek az átlagosnál. Ez a hullámtartomány az úgynevezett tükörsejtek működésével kapcsolatos. A tükörsejtek révén tudunk megérteni másokat, beleképzelve magunkat a helyzetükbe. (Az autistákban éppen ez a képesség fejletlen.) A gyerekek először azt a feladatot kapták, hogy nyugodtan üljenek, és figyelmüket összpontosítva tartsák meg az autót a kör alakú versenypályán. Ez a művelet mindegyiküknek sikerült. Majd az autók sebességét kellett változtatniuk, többségük erre is képes volt.
A játékos gyakorlatokat tíz héten át folytatták. A vizsgálatvezetők azt tapasztalták, hogy a gyerekek agyi művi hullám tevékenysége javult, s az autisták számára kidolgozott pszichológiai tesztekben is jobb eredményeket értek el, még a számukra különösen nehéz utánzásos (imitációs) feladatokban is. Kérdés persze, hogy mindez mennyire tartós. Ennek eldöntése még további vizsgálatokat igényel.
A kísérlet a legújabb eredménye annak az évek óta tartó kutatássorozatnak, amelyben az agyi hullámtevékenység segítségével próbálnak közvetlen kapcsolatot teremteni az emberi agy és a külvilág között - mondja Káli Szabolcs fizikus, agykutató. Feltételezik, hogy ha az agyba valamilyen módon visszacsatolt jel érkezik az általa kiváltott hatásról, akkor képes erősíteni a saját hullámtevékenységét. Például az illető megpróbál felidézni egy eseményt vagy tárgyat, s ezzel egy kurzort mozgat a képernyőn. Még nem tudjuk, hogy ilyenkor pontosan mivel érik el a hatást, de több kísérlet bizonyította, hogy az agy képes ráállni a feladatra.
Nagyon jó eredményeket értek már el majomkísérletekben a bénult végtagok mint robotkarok mozgatásában. Ilyenkor műtéttel a mozgató kéregbe helyeznek elektródákat, és az oda érkező jeleket használják fel a mozgatásra. Embereknél természetesen csak az agy felszínéről elvezethető jelek jöhetnek szóba.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)