Előtűnt Kleopátra síremléke

A kőtömb egy olyan antik templom több száz tonna súlyú része, amely valószínűleg a mauzóleum bejárata lehetett. (Maga a mauzóleum szó nagyméretű, díszes síremléket jelent, amelyből az elsőt Mauszólosz perzsa helytartó számára emelték Halikarnasszoszban, és a világ hét csodája egyikeként tartják számon. Így született - a helytartó nevéből - a síremléki építmény új fogalma.)
Kleopátra a történelem egyik legeredetibb és legdrámaibb egyénisége, számos regény, dráma és film tárgya korunkban is. Egész életét a hatalom és az öndicsőítés vágya hatja át. Már az sem mindennapi, ahogy az ókor egyik meghatározó, noha az ő korában már erősen hanyatló birodalmának, Egyiptomnak az uralkodónője lett. Tizennyolc évesen (Krisztus előtt 51-ben) kapott részt a hatalomból, noha kezdetben kiskorú öccsével, Ptolemaiosszal kellett rajta megosztoznia, akinek még hitvese is lett. A társuralkodás ezt követően sem jutott nyugvópontra, ellenkezőleg: a hatalmi harc kiéleződött a testvérek között. Ekkor lépett színre - Kleopátra hívására - Julius Ceasar, aki légiónyi katonája élén érkezett Alexandriába. Megpróbálta összebékíteni a két testvért, s minthogy ez nem sikerült, elkergette a XIV. Ptolemaioszként uralkodó fivért, és Kleopátrát ültette a trónra. A királynő olyannnyira nem maradt hálátlan, hogy fiút szült Caesarnak, és a kisgyermek, Cesarion Ptolemaiosz nevében uralkodott tovább. Fia megszületése után (46-ban) Kleopátra Rómába tette át székhelyét. Az idill és a biztonság Julius Caesar oldalán azonban csak két évig tartott. Amikor Caesart Kr. e. 44-ben meggyilkolták, az egyiptomi uralkodónő visszatért (visszamenekült) Egyiptomba.
Ezt követően még egy sikert könyvelhetett el magának: bájaival meghódította Marcus Antonius római hadvezért, neki három gyermeket szült, s Antonius feleségül is vette. Hatalmi frigyük nagy célja az volt, hogy visszaállítsák Egyiptom elvesztett egyeduralmát a Földközi-tengeren. (Olyannyira, hogy alakuló birodalmuk fővárosává is Alexandriát nevezték ki.) Ezzel azonban Róma ellenére tettek, s ezt a szenátus nem is nézte sokáig tétlenül: Octavianus vezetésével hadat indított Antonius ellen, s Octavianus az Actium előtti tengeri csatában (Kr. e. 31-ben) le is győzte a legendás hadvezért. Antonius belebetegedett a vereségbe, összeomlott, és végül (Kr. e. 30-ban) öngyilkos lett.
Egész addigi múltjával és törekvéseivel Kleopátra kegyvesztetté vált Octavianus előtt. Hiába volt minden próbálkozása, Róma új hatalmassága szikrányi megértést sem tanúsított vele szemben, olyannyira, hogy mint foglyot akarta diadalmenetben végighurcolni Rómán. Ezt a megaláztatást azonban a hiú királynő képtelen lett volna elviselni, ezért nem sokkal Antonius halála után ő is önkezével vetett véget életének. Eddig a végzetes lépésig azonban volt gondja arra is, hogy megépítesse saját mauzóleumát - stílusosan - Ízisz egyiptomi istennő temploma mellett, Alexandria partjainál.