Fülemülekoncert

Amilyen fönségesen szép a fülemüle éneke, olyan egyszerű a ruházata. Sötétbarna szeme szinte lángol, és megmondja annak, akinek fogékony a szíve-lelke, hogy ez a szem nemes tekintetű. Így vélekedett a híres tudós, Herman Ottó egyik legnépszerűbb énekesmadarunkról.

KultúraPethes József2006. 05. 26. péntek2006. 05. 26.
Fülemülekoncert

Vajon napjainkban hányan ismerik a csalogánynak is nevezett madarat és az énekét? Május 16-ától néhány tucattal bizonyosan többen, ugyanis a Magyar Madártani Egyesület "fülemülekoncertre" hívta az érdeklődőket a fővárosi Kerepesi úti temetőbe. Nem mindennapi élményben volt részük azoknak, akik élőben hallották a különös előadást, hiszen a fülemüle gégéje egyszerre négy különböző hangot tud kibocsátani.
A misztikus csalogány gazdag dallamvilágát zeneszerzők is megirigyelték, Händel orgonaversenyében például több madárdal mellett a fülemüle strófái is megszólalnak. Andersen Fülemüle című meséjéből Sztravinszkij írt operát, amelyhez természetesen a madár énekművészetéből nyert ihletet. A rádió hőskorában, 1924-ben Angliában közvetítettek egy szabadtéri koncertet, amelyben fülemülék hangoltak csellókísérettel. A madár rendszeres szereplője irodalmi alkotásoknak, gondoljunk csak Arany, Tompa, Petőfi, Vörösmarty, Weöres és Áprily verseire. Különlegessége, hogy más énekes madaraktól eltérően éjszaka is énekel, s emiatt a szerelem és a vágy jelképévé vált. Oscar Wilde Csalogány és rózsa című novellájának kis szárnyas főhőse például dalát és vérét áldozta a szerelem oltárán.
A fülemüle a rigófélék családjába tartozik, vonuló madár, a telet Afrikában tölti.  Hazánkban elsősorban a Dunántúlon és az Északi-középhegységben fordul elő. Az első hímek áprilisban érkeznek, énekükkel jelölik ki területük határárát, és közben megpróbálják elcsábítani a zeneértő tojókat. Gazdag aljnövényzetű lomberdők szélén, folyókat kísérő fűz-nyár ligeterdőkben, nagy bokrosokban, parkokban, öreg temetőkben telepszenek meg a párok. Az éneklés májusban éri el a csúcspontját, utána már a fiókákról való gondoskodás foglalja le a hímeket.
A fészket a tojó építi, a hím énekelve kíséri munkáját. A száraz levelekből álló fészkek a talajon, rendszerint bokrok alatt, gyakran borostyán között találhatók. A nőstény általában négy-hat tojást rak, amelyeken egyedül kotlik. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki, és két hét múlva már ki is repülnek, de csak négyhetes korukban válnak önállóvá. A madarak talajon mozgó rovarokat, pókokat, csigákat és férgeket fogyasztanak.
Európában 2,7-5 millió pár él belőlük, a hazai állomány 225-250 ezer párra becsülhető. Számuk szerencsére nem csökken, aminek fő oka, hogy nálunk még sok természetes élőhelyet találnak maguknak. Bokrok telepítésével elősegíthetjük szaporodásukat.
A fülemüle védett madár, pénzben kifejezett értéke tízezer forint.

Ezek is érdekelhetnek