Hódító és titokzatos

A dzsesszes, balkáni motívumokkal átitatott dalok egy szakítás történetét dolgozzák fel - az elhagyott nő szemszögéből. A színművész alkotótársai az irodalom- és zenekedvelők körében jól ismert figurák: Jónás Tamás és Juhász Gábor. Erős drámaiságú szövegek, romantikus melankóliát idéző dallamok segítik az előadót, hogy kifejezhesse minden szerelem rejtett ellentmondását. Az egyesülés vágyát, a teljes egymásba olvadás lehetetlenségét, a vonzás és taszítás kettősségét. Marozsán Erika sebzetten is érzéki, megalázottan is méltóságteljes.
De vajon hogy érzi magát új szerepkörében? Nos, kifejezetten felüdíti! Lubickolt ő már eleget férfifaló nőstényördögként, diadalmas szépasszonyként. Európa-szerte a misztikus, szenvedélyes dívát látják benne. Lehet, hogy ezek a tulajdonságok csak másodlagosak színészi nagyságához képest, de alaposan felfűtötték több filmjének atmoszféráját is. Legutóbb Szabó István csípős társadalmi szatírájában, a Rokonokban csábította el a nézőket és Csányi Sándort. Csak úgy vibrált a levegő, amikor az ármányos, kicsattanó szexualitású Magdalénaként színre lépett!
Újabban az Egyesült Államokat készül meghódítani. A nemzetközi sikereket elért kultuszmozi, a Szomorú vasárnap lett filmes ajánlólevele a tengerentúlra. Nemrég leszerződtette egy hollywoodi színészügynökség. Mint meséli, a magas rangú mozimogulok elképesztő szervezőkészséggel irányítják a saját birodalmukat. Mindeközben kínosan ügyelnek arra, hogy ki előtt nyitják meg a "kapukat". Ugyanakkor folyton keresik a friss arcokat, a külhoni tehetségeket. Erika néhány csúcspozícióban lévő "filmiparossal" baráti viszonyba került. Úgy közelített hozzájuk, mint egy kíváncsi, bátor hangú újságírónő. Arról faggatta őket, milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, míg érvényesültek, milyen családi háttérrel indultak? Hatásos belépő volt! Mélyen emberi, mindenfajta manírtól mentes. Ámde "idegennek" csak a legritkább esetben szorítanak helyet a "hollywoodi húsosfazék" körül. A művésznő úgy véli, sok félreértésre adhatnak okot a szenzációhajhász szalagcímek, amelyek a hazai bulvársajtóban időről időre napvilágot látnak: Marozsán Erika a film fővárosában; EU-kompatibilis színésznőnk a világhír kapujában...
Igaz, néhány éve közel került a tűzhöz. A One Day Crossing című rövidfilmjét Oscar-díjra jelölték. Akkor is ellátták hangzatos jelzőkkel. Ám ő inkább dolgozni szeret a rákényszerített sztárszerep helyett. Munkabírása legendás. Egykoron a Balettintézet szépreményű növendékei között jegyezték. A tánc küzdelemre, önfegyelemre, kitartásra nevelte. Azokat a napokat, amikor nem állhat kamera előtt, mind eltékozolt időnek érzi. Mégsem holmi elvont művészlélek. Szeret a valóságban élni, annak ezer nyűgével, vesződségével. Örömmel végzi az olyan szürke, hétköznapi tevékenységeket is, mint a bevásárlás, csekkbefizetés, főzés.
Bár legtermékenyebb filmszínésznőink egyike, a színházba rendületlenül visszavágyik. Lényegesnek tartja, hogy szellemileg és érzelmileg gazdag közeghez kötődjön. Számára ezért volt rendkívül fontos a kaposvári Csiky Gergely Színház művészgárdájához tartozni. Pályafutásának legkülönösebb sajátossága, hogy kinti munkái Magyarországon nem láthatók. Külföldön dolgozik - de nem él ott. Itthon él - de nem dolgozik itt. "Kafkai motívum" - mondja.
Vérbeli kozmopolita színész, otthona a nagyvilág. Soha nem okozott neki gondot, amikor Újfehértóról felkerült az ezerarcú Budapestre, aztán innen a nyüzsgő Berlinbe, onnan a csillogó Los Angelesbe. Valamiféle természetes alázattal megtanulta, miként alkalmazkodjon oly módon, hogy közben önmaga maradhasson. De érzelmi életet élni mindig hazajön. A gyökerei erősen, mélyen a talajba hatoltak, és nem eresztik el túl messzire, túl hosszú időre.
A siker nem változtatta meg, csupán népszerűvé tette. Személyisége varázslatosan ötvözi a hétköznapi lány és az ünnepelt művésznő jegyeit. Egyszerre közvetlen és szerény, hódító és titokzatos. Minden gesztusán, megnyilatkozásán átüt a lélek derűje. Nem a médiának szóló hamis póz, üres máz, hanem az önmagát adó, vállaló ember belső békéje, harmóniája.
Cannes-i kritikusai azt állítják, hogy ő a XXI. század dívája. Adottságai, lehetőségei megvannak hozzá. Most már csak az Oscar-díjas alakítás hiányzik. Ha hű marad mottójához - "Munkamániás vagyok!" -, ez sem elérhetetlen. Mi drukkolunk.