Nyolcezer éves gusztusunk nyomai

E témában két, egymástól független tanulmány eredményeit ismertette a Discovery Channel honlapja a minap. Az Alföldön meg a Svájcban, a Bodeni-tó délnyugati partján folyó régészeti ásatások meglepően egybehangzó eredménnyel zárultak. Mindkét helyszínen több ezer éves agyagedényeket vagy azok darabjait találták meg a kutatók, rajtuk zsíros maradékokkal. Oliver Craig, az alföldi tapasztalatokról beszámoló tanulmány egyik szerzője, az ásatás vezetője pontosította az edények korát: szerinte a Krisztus előtt 5950 és 5500 közötti időszakból származnak. A vizsgálatok során fény derült arra is, hogy a zsír kecske- vagy juhtejből származik.
Ecsegfalván bukkantak arra a leletre, amely tanúsítja, hogy a hazánk területén élő emberek állattenyésztéssel foglalkoztak, és a tejet fel is dolgozták. Olyan juhokat és kecskéket tartottak, amelyek nem voltak őshonosak a Kárpát-medencében, valószínűleg a Balkán-félszigetről kerültek ide. A juhtej maradványa a kis testű juhok vagy kecskék egyszerűbb fejésével magyarázható. Akkoriban még nagyon kevés lehetett a szarvasmarha és a sertés. Ezzel kapcsolatban a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a szarvasmarhát is távolabbról hozták be, nem pedig a helyi őstulokból háziasították, ahogy korábban feltételezték.