Nyolcezer éves gusztusunk nyomai

Egyedülálló régészeti leletek bizonyítják, hogy az Alföld területén egykor élő emberek az újkőkorszakban már ismerték az olyan tejtermékek előállításának módját, mint a sajt vagy a joghurt. Nyolcezer éves agyagedényeken talált zsíros ételmaradékok árulkodnak ételfogyasztási szokásaikról, amelyek, évezredek ide vagy oda, úgy tűnik, nem sokban különböztek attól, ahogyan ma táplálkozunk. Legalábbis a választék tekintetében, mert hiszen szerepelt az akkori mindennapi étrendben tejföl, sajt, joghurt, hal és sokféle gyümölcs, mint például eper, málna, alma vagy szilva. És természetesen rengeteg hús, főként marha, kecske és juh húsa.

KultúraPethes József2006. 05. 19. péntek2006. 05. 19.
Nyolcezer éves gusztusunk nyomai

E témában két, egymástól független tanulmány eredményeit ismertette a Discovery Channel honlapja a minap. Az Alföldön meg a Svájcban, a Bodeni-tó délnyugati partján folyó régészeti ásatások meglepően egybehangzó eredménnyel zárultak. Mindkét helyszínen több ezer éves agyagedényeket vagy azok darabjait találták meg a kutatók, rajtuk zsíros maradékokkal. Oliver Craig, az alföldi tapasztalatokról beszámoló tanulmány egyik szerzője, az ásatás vezetője pontosította az edények korát: szerinte a Krisztus előtt 5950 és 5500 közötti időszakból származnak. A vizsgálatok során fény derült arra is, hogy a zsír kecske- vagy juhtejből származik.
Ecsegfalván bukkantak arra a leletre, amely tanúsítja, hogy a hazánk területén élő emberek állattenyésztéssel foglalkoztak, és a tejet fel is dolgozták. Olyan juhokat és kecskéket tartottak, amelyek nem voltak őshonosak a Kárpát-medencében, valószínűleg a Balkán-félszigetről kerültek ide. A juhtej maradványa a kis testű juhok vagy kecskék egyszerűbb fejésével magyarázható. Akkoriban még nagyon kevés lehetett a szarvasmarha és a sertés. Ezzel kapcsolatban a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a szarvasmarhát is távolabbról hozták be, nem pedig a helyi őstulokból háziasították, ahogy korábban feltételezték.

Ezek is érdekelhetnek