Világcsavargó természettudós

Cambridge-ben tanult biológiát, majd 1952-ben elszegődött a BBC-hez. A televíziózás hőskora ez, amikor még nincsenek nagy elődök, mindent ki kell találni - s mindent ki lehet próbálni. A fiatal biológus 1954-ben kezd különös állatokat bemutatni a tévében, és vagy tíz esztendőn át járja a világot, mutogatja a különös, ismeretlen természetet. Aztán megindul a szamárlétrán; televíziós karrierje csúcsán, a hetvenes években már a BBC programigazgatója. Vezetése alatt születik meg a színes televíziózás a csatornánál, új sorozatok indulnak. Főnökként is sikeres, de valami nagyon hiányzik neki. Hogy ez mi? "Még nem jártam a Galápagos-szigeteken" - mondja. Így tehát 1973-ban lemond a nagy befolyással járó tisztségéről s vele a nagy fizetésről, hogy visszatérhessen oda, ahova vágyik: az utazáshoz, az állatokhoz, a természetfilmekhez. Hogy elmondhassa, megmutathassa mindazt, amit az élővilágról tud.
Élet a Földön; Az élő bolygó; Az élet megpróbáltatásai - a három, tucatnyi részből álló sorozat új korszakot teremt a természetfilmezésben. Százmilliók nézik, amint hátizsákjával hegyeket mászik, amint lemerül a tengerbe, ahogy denevérek, termeszek, gorillák között mászkálva magyarázza, mutatja nekünk bonyolult és csodálatos világunkat. Alig hiszem, hogy lenne ember, akire ne hatott volna közvetlen modora, gondolatainak tisztasága. Filmjei bennem mindig sóvárgást keltettek: én is szerettem volna bejárni vele az őserdőket, a sarkvidékeket, barátkozni a majmokkal, kézbe venni az ősi csontmaradványokat. Vagy ha ezt nem lehetett, hát legalább figyelemmel kísérni Attenborough újabb és újabb kalandozásait.
Amelyek, szerencsére, nem maradtak el. Jött az Első édenkert, amely a Mediterráneum történetét mesélte el, majd az Antarktiszt bemutató Élet a fagyban című sorozat. 1995-ben készült el az A növények magánélete, amelyben bebizonyította, hogy nemcsak állatokról lehet izgalmas, lenyűgöző sorozatot készíteni. A madarak élete, Az élet erőpróbái, Látlelet a Földről, Az emlősök élete - csupa-csupa bizonyíték, hogy az egyre idősödő Attenborough még mindig talál új és új nézőpontot, összefüggést, mutatni és magyarázni valót.
Az 1985-ös lovaggá ütése óta nevében a Sir előtagot viselő David Attenborough most is dolgozik. Tervei szerint a hüllők és kétéltűek világát bemutató Hidegvérű élet című munkáját jövőre láthatjuk majd. A "csavargó" tehát nem nyugszik, most is a világot járja, forgat, mutogat, magyaráz - reméljük, még nagyon sokáig.
(A Kossuth rádió Szonda című műsora nyomán)