Milyen nyarunk lesz?

Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) alap-előrejelzései főként Magyarország területére szólnak ultrarövid, rövid, közép- és hosszú távra. Időtartamuk egy-három órától egy hónapig terjed, kísérleti céllal hat hónapra szóló előrejelzések is készülnek. Minél pontosabb adat áll rendelkezésre a légkör hőmérsékletéről, a légnyomásról, a szélsebességről, a nedvességről, annál megbízhatóbbak a hosszú távú előrejelzések. Az egy-két órára szóló jelzések beválása legalább 95 százalékos; százszázalékos azért nem lehet, mert a légkör pillanatnyi állapota sem ismerhető teljesen, nincs valamennyi négyzetcentiméterén hőmérő, légnyomásmérő elhelyezve.

KultúraPintér Csilla2006. 06. 16. péntek2006. 06. 16.
Milyen nyarunk lesz?

Nagy megbízhatóságú, részletes előrejelzések egy, illetve tíz napra előre készülnek. Ehhez részben a Meteorológiai Világszervezet szolgáltatja az adatokat. Ezeket számítógépes előrejelzési modellekbe illesztve a hazai szolgálat naponta elkészíti (fél 11-kor) és kiadja a másnap estig várható időjárás-előrejelzést. Az úgynevezett Aladin-modellt naponta kétszer futtatják, hogy a lehető legpontosabb adatok álljanak rendelkezésre. (Ennek alapján lehetséges a nagy biztonságú, egy-két órás előrejelzés is.) A tíz napra szóló program az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ (ECMWF) információinak elemzésével készül. A magyar állam által befizetett tagdíj ellenében a központ átadja nekünk a várható hőmérsékleti, szél-, csapadék- és áramlási viszonyokra vonatkozó előrejelzéseket.
Az ECMWF-nél futtatnak harmincnapos és egész évszakos előrejelzéseket is. A globális modellbe itthon betáplálják a hazai éghajlati viszonyok jellemzőit, és megkapják minden hónap utolsó napjaiban a következő hat hónapra jelzett adatokat. Azok támpontot adnak ahhoz, miként alakul a legutóbb futtatott információ alapján a következő fél év időjárása a sokévi átlaghoz képest. (Az első hónapra szóló prognózis beválása 65, a másodiké 60, a harmadiké 55 százalékos.) A rendszeres futtatással finomodnak a programok, pontosabbá válnak az adatok, biztonságosabbá válik az időjárás várható alakulása is. A műholdak adatai, amelyek többek között a légkör különböző rétegeinek hőmérsékleti és nedvességviszonyait mérik, elengedhetetlenek a megbízható előrejelzésben. Ugyanígy a földi megfigyelő állomások, a rádiószondák az időjárási radarok adatszolgáltatásai is. Mert minél mélyrehatóbbak az ismeretek a légkörről, annál pontosabbak az előrejelzések.

Hidegebb és csapadékosabb
Németh Lajos meteorológustól megtudtuk, hogy a május 28-án kiadott hosszú távú előrejelzés szerint júniusban az átlagosnál hidegebb és a szokásosnál csapadékosabb idő lesz. (Ennek valószínűsége 65 százalék.) Júliusban szintén az átlagosnál hidegebb időre számíthatunk, átlagos csapadékkal. (Valószínűsége hatvan százalék). Augusztus szintén hűvösebb lesz egy kicsit a sokévi átlagnál, és az átlagosnál szárazabb. (Valószínűsége 55 százalék.)

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek