Mozaik

Földi táj a Titánon
Hatalmas hegyek-völgyek, kanyargó medrek teszik változatossá és a Földünkhöz hasonlóvá a Szaturnusz óriás holdja, a Titán felszínét. A felvételeket, amelyeket nemrégiben mutattak be az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) tudósai, a térségben kutató amerikai Cassini űrszonda közvetítette a földi központba. A látványbeli hasonlóság mögött persze nagy különbségek rejlenek, hiszen a folyómedrekben aligha folyhatott víz, mert a Titánon nagyon hideg van. Azt feltételezik, hogy folyékony metánt vagy etánt tartalmazó eső vájhatta ki a medreket. A folyóágyakat a Titán egy jól elhatárolható részén, az Ausztrália méretű, Xanadunak elnevezett fennsíkon fedezte föl a szonda. A Cassini egyébként eddig tizenhatszor repült el a Szaturnusz-hold mellett, két hete került hozzá a legközelebb, amikor is alig 950 kilométerre haladt el az égitest mellett.

Aranykorona helyett pontok
A hazánkban 1900-ban bevezetett, aranykorona néven közismert földértékelési rendszer eredetileg egységnyi terület tiszta jövedelmének értékszáma volt. Időközben nagyot fordult a világ, napjainkban már alkalmatlanná vált a tényleges jövedelemszintek összehasonlítására. Szakértők szerint hazánknak is az európai gyakorlatban már bevált két-, illetve többlépcsős földértékelési rendszerre (pontrendszerre) lenne célszerű áttérni, amelynek kidolgozása az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete vezetésével már el is kezdődött. Az új, műholdas térképeken alapuló értékelési rendszer a talaj termőképességén túl minden szakmailag indokolt szempontot felölel, átlátható alapadatokra épül, és jól illeszkedik a mezőgazdasági juttatásokat összefogó szervezet (a Központi Agrárprogram) rendjéhez.