Nézd csak, ott megy az "agy"!

- Pörkölt-e a pörkölt, ha paprika nélkül készítik, erről vitatkozott két szakács a Kultúrház első ötszáz adásának egyikében. Emlékszik, miben maradtak?
- Azt az adást nem én vezettem, de úgy emlékszem, nem tudtak megegyezni.
- A pörköltvita arról is szólt, hogy a Kultúrházban jellemzően különböző nézeteket ütköztetnek, másrészt jóval szélesebben értelmezik a kultúra klasszikus, csak a hagyományos műveltséget jelentő fogalmát.
- A műsor elindulásakor egyetlen tőmondat adta az ars poeticát: a kultúra nem az, amit annak gondolunk, tartalmilag jóval gazdagabb. Továbbá a kultúra nem csupán társadalmi, hanem gazdasági tényező is. A kádári Magyarországon állandóan arról beszéltek, hogy bezzeg a Nyugat... Az emberek azt hitték, a kultúra rendszerfüggő. Erről szó sincs. Ezért is kezdtünk bátran kísérletezni, sorra dobtuk be a témákat, melyek szerintünk a kultúra részei: az életforma, a tárgy-, beszéd-, viselkedés- és környezetkultúra éppúgy ide tartozik, mint az, mit és hogyan eszünk vagy milyen az öltözködésünk. Lebontottuk a kultúrát övező elefántcsonttornyot, és élő, eleven kultúra bontakozott ki belőle. Ráhibázott a "pörköltös" műsorra, vállalkozásunknak ez a lényege.
- Mondhatni, hogy a műsor a köztelevíziózás igazi sikertörténete, amely egyértelművé tette, hogy a nézettség és a minőség nem egymást kizáró fogalmak?
- Eddig igen; de hát örök vita zajlik arról, mi a minőség. Korábban a kulturális műsorokat készítő kollégák a kultúra hagyományos fogalmával dolgoztak: beszámoltak a színházi és filmbemutatókról, az új könyvek megjelenéséről, az alkotók születésnapjáról, és magas röptű, egyébként jó beszélgetéseket készítettek velük. Szerintük mi parttalanná tesszük és "kiárusítjuk" a kultúrát, de nincs igazuk. Mi megfosztottuk a kultúra szót attól a fenségességétől, ami egyben elidegenítő is volt. Beletartozik ebbe a stílus, a beszédmodor, a közvetlenség. Azért nézik jóval többen ezt a típusú műsort, mint a korábbiakat, mert a közönség nem azt érzi, hogy itt most egy elegáns szalonba kell belépnie a kultúrával való találkozásához. A műsorban azt látja, ami jellemző az életére.
- Az MTV-re viszont nem jellemző, hogy óriásplakáton hirdetné műsorát. Márpedig a Kultúrház megkapta, rajta az emberi agy fényképével, "Mentsük, ami menthető" jelszóval. Nem is értem. A színházakba szinte nem lehet jegyet kapni, a múzeumok éjszakája népünnepély, a könyvhéten vitték az újdonságokat, mint a cukrot. Mit kell menteni? Lehet, hogy a György Péter esztéta által "emberevő tigriseknek" nevezett kereskedelmi televíziók butító hatására gondoltak?
- A műsor készítőiként mi is meglepődtünk e plakáton,  nem a mi ötletünk volt. Egyesek szerint szellemes. Mindenesetre azt sugallta, hogy a műsorban "agyak" dolgoznak, össze is súgtak némelyikünk háta mögött: "ott megy az agy". Miközben csak szokatlanul dolgozunk fel témákat, melyek megjelenítéséhez a kultúra világából keresünk meglévő elemeket. A Kultúrház nem szeletelő műsor, amelyben hárompercenként bemutatnak egy-egy témát. Hiába telefonálnak a műsorba, hogy itt van a világhírű X. Y., ez nem az a műsor, amelynek a világhírű X. Y. hír.
- Hogyan jellemezné saját magát a Kultúrház egyik műsorvezetőjeként?
- Szeretek beletenyerelni a dolgokba és kritikusan közelíteni a "szent teheneknek" számító alkotókhoz, témákhoz. Marozsán Erika megbántódott, amikor azt mondtam, hogy Németországban, az Egyesült Államokban már felfedezett, tehetséges színésznő, ehhez képest itthon alig van munkája. Magára vette, holott én az itthoni viszonyokat kifogásoltam ezzel. A minap egy üzleti tanácsadóként dolgozó zen-buddhista fiatalemberrel beszélgettem, hogyan hozza össze a kettőt, mondta, mondta, mígnem megjegyeztem, ez az egész hazugság. Kínos csend következett. Élő adásban. Jönnek is az e­mailek, hogy mindenkit "lenyomok", túlbeszélek és durva vagyok. A dicséreteket nem mondom, a rajongói klub nem számít.
- Az viszont számítana, ha részt venne a Kultúrház országos játékában, amelyben a műsor arra kíváncsi, hogy száz híres ember szerint mi a száz legszerethetőbb dolog a kultúrában. Ön mire szavazna?
- Esterházy Péter Harmonia Caelestis című regényére, a dokumentumfilmes, megszállott Kocsis Tiborra, aki többek között az Új Eldorádót forgatta a verespataki aranykitermelésről és Bodolay Géza színházi rendezőre. Egyébként Vámos Miklós erre a kérdésre első helyen a Kultúrházat említette...

Nem szereti mindenki
A kulturális élet képviselői szinte sorba állnak a Kultúrház előtt, de egyik-másik nagy név, író, színész, filmes, rendező nem vállalja a szereplést. Azt mondják, a kultúra nemesebb annál, semmint hogy három-négy percben el lehetne intézni. Nem szeretik azt sem, hogy az általuk képviselt művészetet a műsor társítja az élet egyéb jelenségeivel, márpedig a Kultúrház mindent mindennel társít. Néhány művész sértve érzi magát, amiért ez a műsor nem kíván szobrot állítani neki.

Névjegy
Rózsa Péter újságíró. Született: 1953. május 9., Békéscsaba. Család: nős, három fiúgyermek apja, felesége ügyvéd. Eredeti végzettség: Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem, vegyipari gépészmérnök szak. Pályafutás: Magyar Rádió, TV2, Magyar Televízió.
Könyvek: Ha túléled, hallgass! - riport a malenkij robotról (1989), Bem-rockparti (szerzőtársként, 1994) Déri (2005).
Elismerés: rádiós és televíziós nívódíjak.