Láss, ne csak nézz

- Kije, mije ön valójában az ARC-nak? - kérdeztük az önmagát "polihiszterika, tótumfaktum és entertainer"-nek nevező Geszti Pétert.
- Ha úgy tetszik: én vagyok az ARC-poétikus. Egyfelől az a feladatom, hogy feltöltsem a mozgalom rendszerét, másfelől, hogy részt vegyek a közös, a kiállítás szellemiségét kialakító alkotó munkában, abban, hogy kijelöljük, mi legyen az alkotóknak címzett fő ajánlás, mihez kapcsolódjon a pályázati téma. Túl ezen, üzleti és társadalmi kapcsolataimon keresztül próbálom rendben tartani a rendezvény anyagi hátterét, ismertségemmel képviselem a médiában és az üzleti életben. Más szóval én vagyok az a mozgató ember, aki ötleteit és kommunikációs képességét hasznosítja az ARC-ban.
- Nézzük meg közelebbről az eddigi ARC-történetet: mi vált be, mi nem?
- Eleve siker, hogy az ARC a budapesti kulturális élet rendszeresen visszatérő eleme. Megkapaszkodtunk tehát. Jó az is, hogy, noha meghatározhatatlan műfaj, mégis magával tudott vonni többeket az egyébként nagyképűnek tűnő és alulteljesítő magyar reklámiparból. A legnagyobb győzelem pedig az, hogy jelképesen a civil társadalom, a modern, értelmes, toleráns és szellemes Magyarország megszólalási terepe lett. Nem sikerült viszont eddig javítani általa a reklámipar által a közterületre kivitt képi kultúra színvonalán. Hozzáteszem, nem is sikerülhetett, mert ez csak álom.
- Miért? Milyen ma megítélése szerint a hazai hirdetési vizuális kultúra színvonala?
- Beleértve a tévéreklámokat is, gyengébb, mint öt-tíz évvel ezelőtt. Ami persze összefügg a szellemi nívó folyamatos süllyedésével a médiában.
- Mi okozhatja a reklám ilyen fokú eligénytelenedését?
- Például a pénzügyi háttér. A globalizáció egyik hatása, hogy egyre nehezebb ügyfelet keríteni, mert a magyar cégeket nagy külföldi cégek vásárolják meg. És mihelyt egy nagy nemzetközi csoport tagja lesz a magyar termékgyártó, magától értetődően annak a reklámgyártó hálózatához tartozik. Ezért a magyar reklámiparos, így én is, egyre kevesebb cégnél kopogtathat. Ugyanakkor szétszakadt a piac, nem tudunk ugyanolyan látványvilágot létrehozni, mint a nagy nyugati reklámosok. Már nem hozható be az anyagi, a technikai és az ízlésbeli leszakadás.
- Három fickó mereszti ránk üres szemeit az Élve vagy alva? jelszót hordozó új plakátról. Mit feszeget az idei ARC?
- Fő témája az egyén személyes felelősségvállalása. Nem pusztán az aktív vagy passzív állampolgári lét kerül mérlegre, hanem a morális közállapotok. Az a kérdés, lehet-e vakon élni az életünket, ahogy a plakát sugallja. Olyan, mintha a figurák néznének - de nem látnak. Elfordulunk a teleszemetelt országtól, a romakérdéstől, a családon belüli erőszaktól és rengeteg problémától, miközben úgy teszünk, mintha foglalkoznánk velük. Az ilyenfajta kívül maradás erkölcstelen. Így nem érdemes élni...

Névjegy
Geszti Péter Budapesten született 1964. május 9-én. Diplomát az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán szerzett 1988-ban. Volt gyermekszínész, riporter a Magyar Rádióban, műsorvezető a Magyar Televízióban. A Rapülők és a Jazz+Az együttes alapítója és frontembere, dalszövegíró (A dzsungel könyve, A miniszter félrelép, Kalózok). Az ARC-kiállítás kitalálója és szervezője, az Akció Kft. Reklámügynökség kreatív igazgatója. Déri-díjas.