Mátyás corvinái

Intézkedéseivel - például azzal, hogy új, értékálló pénzt veretett, adókedvezményeket adott - támogatta az ipar és a kereskedelem, ezzel együtt a városok fejlődését, ami jótékonyan hatott a mezőgazdaságra is. Harminckét éven át tartó uralkodása alatt nagy nemzetközi tekintélyt szerzett Magyarországnak, idehaza pedig megteremtette a békés gazdasági, szellemi gyarapodás föltételeit.
Népszerű királyunk, aki 1443-ban látta meg a napvilágot Kolozsvárott a nándorfehérvári győző, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet második gyermekeként, igazán izgalmas és mozgalmas életpályát futott be. Miközben külső és belső ellenségei ellen küzdött, a meglévő értékeket védelmezte és gyarapította. Királyi udvarát európai méretekben is jelentős humanista központtá tette, ahol megfordultak a kor legnevesebb tudósai. Bőkezűen támogatta a tudományokat és a művészeteket. Budán például csillagvizsgálót alapított, ugyanitt és Visegrádon reneszánsz stílusban építkezett. De a legnagyobb nemzetközi hírnévre híres könyvtárával, a Bibliotheca Corvinianával tett szert a kultúra terén, amely éppen napjainkban került föl az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO világemlékezet-listájára. (A könyvtár nevében szereplő corvinia alapja a latin corvinus szó, ami hollót jelent, utalásként a Hunyadiak címerében szereplő hollóra.)
A Bibliotheca Corviniana, amely - a vatikáni könyvtár után - a reneszánsz kori Európa második legnagyobb könyvgyűjteménye volt, történettudományi, irodalmi, teológia-, filozófiai, jogi, illetve természettudományi (földrajzi, építészeti, orvosi) műveket foglalt magában. A király 1490-ben bekövetkezett halála után, különösen pedig az 1541-es esztendőt követően, amikor a török elfoglalta Budát, a könyvtár darabjait széthurcolták. A gyűjtemény megmaradt példányait ma a világ mintegy ötven könyvtárában őrzik. A hitelesnek elfogadott corvinák száma 216, ebből 53-at őriznek hazai gyűjteményekben, ezen belül 35-öt az Országos Széchényi Könyvtárban.
Mátyás király egyik leggazdagabban díszített kódexe, a Philostratus-corvina az elmúlt hetekben került az érdeklődés középpontjába azzal, hogy nemzeti ereklyék kiállítására szolgáló teret avattak az Országos Széchényi Könyvtárban, ahol is ezt a kötetet állították ki elsőként. (Október 8-ig ott mindenki számára megtekinthető.) A kódexben szereplő munkákat a Kr. U. III. században élt athéni bölcselő, Philostratus és annak unokaöccse írták, és Antonio Bonfini olasz történetíró fordította le 1487-ben görög eredetiből latinra.
Hogy Mátyás corvináit láthassa az egész világ, nagyszabású vállalkozás keretében tart az egyes kötetek digitalizálása. A Bibliotheca Corviniana Digitalis program eddigi előrehaladásával az 53 kódexből 36 már a világhálón is megtekinthető. Öszszesen 52500 kép illusztrálja a köteteket.