![](https://zoe.mediaworks.hu/public/uploaded_pictures/17441063_auto_resized.jpg?ver1)
Borbélynak nem ízlik az első vereség; Tímár nem az ETO Lúdas Matyija
nemzetisport.hu
![](https://zoe.mediaworks.hu/public/uploaded_pictures/17441063_auto_resized.jpg?ver1)
Kétezer-ötszáz éve feküdt háborítatlanul jeges sírjában az a szkíta harcos, akinek fagyos múmiájára a napokban bukkantak német régészek. A tetem mellett megtalálták az elhunyt vastag szőrmebundáját és gazdagon díszített, aranyozott fejdíszét is. A német régészcsoport Mongóliát járva az Altaj hegységben folyó ásatások során fedezte föl a tetemet, abban a magasságban, ahol örökké jeges a föld.
A szkíták, amelyekhez a most fölfedezett harcos is tartozott, az ókorban lovas nomád népként Kelet-Európa és Észak-Ázsia pusztáin éltek, vándoroltak. Mivel nagyon kevés írott forrás maradt fönn róluk, eredetüket bizonytalanság övezi; a legvalószínűbb, hogy a mai Irán területén élő nagy ősi népcsoporthoz tartoztak. Ez a tény egyes kutatók szerint ellentmond a feltételezett szkíta-magyar rokonságnak, noha a két nép találkozása, alkalmi, átmeneti együttélése nem zárható ki. Ezt erősíti, hogy a szkíták nyomai a mi Alföldünktől egészen Ázsia középső részéig megtalálhatók. Perzsa eredetű szavaink, mint például a tehén, a tej, a vár, a kard szintén a szkíta kultúra maradandó hatása mellett szólnak, és annak a kornak az emlékét idézik, amikor - ismét csak feltételezések szerint - a magyarok elődei szkíta uralom alá kerültek.
nemzetisport.hu
borsonline.hu
travelo.hu
magyarnemzet.hu
feol.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
nemzetisport.hu
origo.hu