Új kulturális világörökségek

1. Biszután iráni település. Az ősi perzsa kereskedelmi utak mentén fekvő falucska több mint 2500 éves sziklavésetei.
2. A kínai Jin Hszü. Az ókori főváros híres volt jadefaragásairól, selyemszövéséről, bronzművességéről.
3. Szíriában a Crac de Chevaliers vár. A világ legnagyobb kereszteslovag-vára a XII. században épült, kiterjedése majdnem városnyi.
4. A németországi Regensburg óvárosa. A Duna-parti városka a IX. századtól eleven kereskedőváros, korabeli épületei a román stílustól kezdve a gótikán, a reneszánszon és a barokkon át tükrözik az építészettörténet korszakait.
5. Genova Le Strade Nuove városrésze. Az itáliai középkori belváros volt az első példája a tudatos városfejlesztésnek.
6. A brit Cornwall és Nyugat-Devon bányvidéke. A rézbányák környéke a XVIII. században nyerte el különleges arculatát.
7. Sewelt chilei bányaváros. Az Andok-hegység kétezer méter magas ormaira épült hatalmas bányában 15 ezer ember dolgozott.
8. Bilbaóban a Vizcayai híd. Az 1893-ban épült, 45 méter magas spanyolországi híd gondolaszerű vázrendszere a maga korában egyedülálló volt.
9. Ománban egy ősi öntözőmű.
10. Wroclawban a Népcsarnok. A Bauhaus építészeti stílus kiemelkedő alkotása 1913-ban Lengyelországban épült, ez volt a világ első betonépülete.
11. A németországi Drezda völgyhídja. Az Elba völgyének hídja gigászi méreteivel és bravúros technikai megoldásaival a modern építészet remeke.

Tíz magyar helyszín
Magyarország 1985-ben csatlakozott a világörökség-egyezményhez. Eddig tíz magyar helyszínt vettek fel a listára.
A fővárosbeli három (Budapest Duna-parti látképe, a budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete) mellett a további hét: Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt, az ezeréves pannonhalmi főapátság, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő tó és a tokaji történelmi borvidék.
Legközelebb 2008-ban bővülhet újabb magyar helyszínnel a lista.