Újra áll Lenin kunyhója

Másfél évtizedes szünet után ismét felépítették Lenin szalmakunyhóját a Szentpétervár melletti Razlivban! A nevezetes kunyhó - amiben persze egy szalmaszál sem volt eredeti - valóságos kegyhelynek számított az egykori Szovjetunióban. A forradalmi vezér 1917 nyarán itt rejtőzködött egy hónapig, amikor a Kerenszkij-kormány elfogatóparancsot adott ki ellene. A legenda szerint bujdosó társával, Alekszandr Zinovjevvel itt vitatkoztak a fegyveres felkelés szükségességéről, s itt írta meg az Állam és forradalom című munkáját.

KultúraUjlaki Ágnes2006. 08. 25. péntek2006. 08. 25.
Újra áll Lenin kunyhója

Amikor Lenin 1924-ben meghalt, azonnal elkezdődött kultusza, amelyet eleinte Sztálin is ápolt - bár nem sokkal később háttérbe szorította még az emlékét is, pontosabban csak akkor idézte fel, amikor éppen szüksége volt rá. Aztán, amikor a XX. kongresszus után Sztálin bűnei nyilvánosságot kaptak, ismét előtérbe került a forradalom atyjának alakja. Számos legenda övezte: a jó Vlagyimir Iljics, aki sokkal jobb ember volt, mint Sztálin, az energikus, művelt, puritán vezér, a mindenkinél okosabb apafigura. Nemcsak a szovjet óvodákban, hanem a teljes "béketábor" óvodáiban, így Magyarországon is hallhatták a gyerekek: Lenin azt akarta, hogy minden kisgyereknek legyen ennivalója, cipőcskéje... A tömeggyilkosságokért, az üldözésekért felelős, kérlelhetetlen, elvakult diktátor szerepe csak a rendszerváltáskor lett széleskörűen ismert, annak emlegetése mindaddig csak a reakció ármánykodásának számított. Mint ahogyan az sem volt publikus, hogy Lenin halálát nem az ellene elkövetett merénylet okozta, hanem a mintegy két évtizede meglévő súlyos betegsége, a szifilisz.
Amikor meghalt, testét bebalzsamozták és az e célból a moszkvai Vörös térre épített mauzóleumba helyezték. Lenin felravatalozott teste a Szovjetunió legszentebb pontja lett, generációk és embermilliók zarándokútjának célpontja. A balzsamozást azonban elsiették, mert igen hamar romlani kezdett a tetem állapota. Ezért aztán minden évben egy hónapra bezárt az intézmény, úgymond karbantartás miatt - valójában a tetemet igyekeztek úgy-ahogy karbantartani. Az ott dolgozó orvosok a kilencvenes évek elején megírták vagy elmondták, hogy a mindig újra kipótolt test már évtizedek óta nem tartalmazza a vezér egyetlen eredeti porcikáját sem. Ennek ellenére, amikor először Jelcin, majd később Putyin elnök felvetette, hogy ideje lenne már eltemetni a mauzóleum lakóját, az időskorú lakosság körében nagy tiltkozás tört ki, s ki tudja, mikor kerül majd sor az elhantolásra.
A hatvanas-hetvenes években a Szovjetunió városaiban több száz Lenin-múzeum volt. (Vajon honnan vettek hozzá annyi rekvizítumot a sokat bujdosó, puritán és nélkülöző forradalmár tárgyaiból?) A múzeumokból mára alig harminc maradt, s ezeket mintegy félmillió látogató keresi fel évente. Jelentősen megritkult az egykor több ezer(!) Lenin-szobor száma is, bár ezekből még jócskán akad. A hír, hogy rekonstruálják a híres kunyhót, találgatásokra ad okot. Vajon a forradalom jövőre esedékes 90. évfordulója milyen értékeléseket hoz? Az orosz sajtó most azt javasolja, hogy a kunyhó és környéke szoborparkkal és a szovjet idők más emlékeivel kiegészülve legyen egyfajta Leninland - tanulságul külföldi turisták és orosz iskolások számára.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek