Vénusz-titkok közelebbről

Éppen három hónapja annak, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) Venus Express szondája ráállt végső keringési pályájára a Nap felőli első bolygószomszédunk körül. Megnyúlt ellipsziseket ír le, miközben az űrszonda és a Vénusz felszíne közötti távolság 66 000 és 250 kilométer között változik. A kutatók a napokban hozták nyilvánosságra azt az összegzést, amelyet az űreszköz műszerei által azóta a Földre sugárzott adatok alapján állítottak össze.

KultúraValló László2006. 08. 11. péntek2006. 08. 11.
Vénusz-titkok közelebbről

A szonda műszereinek egy része a mágneses teret, a légkör hőmérsékletét és összetételét méri, képrögzítő spektrométere, illetve nagylátószögű kamerája az infravörös, illetve az ultraibolya tartományban vizsgálja, fényképezi a bolygót és környezetét, az Aspera nevű műszer a légkör fölső tartományában lévő semleges és kimutatható elektromos töltésű részecskéket kutatja, a kísérleti rádióhullámos adóvevő pedig az űreszköz által kibocsátott rádióhullámokkal tanulmányozza a légkört.
A legfrissebb kutatási eredmények több területen is újdonságot hoztak, meglepetést okoztak. Tovább növelték a talányt azzal, hogy megmutatták, mennyi furcsaság, megmagyarázhatatlan jelenség övezi még a Vénuszt és környezetét. Azt már eddig is sejtettük, hogy belső bolygószomszédunk felszíne valósággal izzik, és most az új műszeres mérések megerősítették: 470 Celsius-fokos a hőmérséklet rajta. A felszíni légnyomás a Földünkön uralkodónak kilencvenszeresét-százszorosát is elérheti, a légkör legfőbb összetevője a szén-dioxid. Az új műszerekkel minden eddiginél hatékonyabban sikerült bekukkantani a bolygó vastag légköre mögé. A kapott adatok megerősítik a feltételezést: a Vénusz felszínét lávafolyások, vulkánok, különböző formájú és méretű gyűrődések, repedések tarkítják.
A legizgalmasabb és legtalányosabb adatokat mégis a légkört figyelő műszerek szolgáltatták. A jelek szerint nem kizárt például, hogy a bolygó árnyékos, éjszakai oldalán képződő és a felszíntől száz kilométernél is magasabbra emelkedő ritkás ködzónában vízjégkristályok képződnek. Nagy meglepetést okozott a déli pólusnál megfigyelt kettős atmoszférikus örvényszerkezet jelensége. A kutatók eleve számoltak örvénnyel a sarkvidéken, de az újonnan fölfedezett képződmény jóval bonyolultabb annál, mint amire számítottak. Bármilyen furcsának is hat, a tudósok azt sem zárják ki, hogy - elvileg legalábbis - a felszín fölött ötven kilométeres magasságban, ahol már "csak" 70 Celsius-fokos a léghőmérséklet és egy atmoszférás a nyomás, mikroszkopikus élőlények léteznek. A kutatások mindenestre folytatódnak.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek