Anyanyelvi őrjárat

Az Anyanyelvi őrjárat rovatban ma ismét egyszerre több olvasói levélre válaszolok. A véletlen úgy hozta, hogy ezúttal mindegyik kérdező a szebbik nem képviselője!
Elsőnek a szombathelyi Pittmanné Mikó Ildikó leveléből idézek néhány sort: "Városunkban egy autószervíz előtt ez a tábla áll: AUTÓSZERVIZELÉS. Szerintem ez nagyon csúnya példája az idegen szó magyar ragozásának. Az idegen szavak szótárában megtaláltam a szervizel szónál a 'karbantart, gépkocsi műszaki állapotát ellenőrzi' magyarázatot. Elfogadott kifejezés, de nekem bántja a fülemet. Igazam van-e?"
Nem is az idegen szó ragozásával van itt baj, hanem azzal, hogy a szerviz szónak szervizelés származéka a vizel(és) szót is felidézheti bennünk, s ez csakugyan nem szerencsés dolog. De pusztán ezért még nincs okunk az autószervizelés szót elmarasztalni. Ellenben felhívom a levélíró és olvasóink figyelmét arra, hogy a tavaly megjelent Nyelvművelő kéziszótár többek között ezt írja a szervizel szóval kapcsolatban: "Akit zavar a szervizel és a vizel hangzásbeli hasonlósága, ejtheti így is az idegen szót: [szervízel]." Tehát hosszú í-vel. Ugye, nem is rossz ötlet? Egyébként ezt a kiejtési formát értelmező szótárunk is feltünteti. (Levelében olvasónk írásban is ösztönösen ezt a formát érvényesítette az autószerviz szó hosszú í-vel írásakor.)
Evva Margit helytörténész Encsről írja a következőket: "Két-három éve a média előszeretettel használja az elhíresült szót. Úgy tudom, ez a szó a híressé vált, híressé lett kifejezések megfelelője. Vagy talán a hírhedtté vált új változata?"
A kérdés teljes egészében való megértéséhez tudnunk kell, hogy a híres és a hírhedt másfél évszázada még egyaránt azt jelentette: 'nagyhírű, híres-neves'. Ma azonban már csak a híres jelenti ezt, a hírhedt ellenben anynyit tesz: 'nagyon rossz hírű'. Egy neves tudós, jeles sportoló vagy népszerű művész tehát lehet híres, de hírhedt nem. Ellenben hírhedt lehet egy késeléseiről ismertté vált kocsma vagy egy hétpróbás bűnöző. E kiegészítő megjegyzés után már válaszolok is a kérdezőnek: az elhíresült melléknév, bármily gyakorivá, divatossá vált is, még nem vallott színt abban a tekintetben, hogy inkább a jó vagy inkább a rossz hírű személyek jelzője kíván-e lenni. Mindkét értelemben használható, de alkalmazóinak arra kell törekedniük, hogy a szövegkörnyezetből félreérthetetlenül derüljön ki, milyen jelentésben éltek vele!
Dr. Török Gáborné szegedi előfizetőnk a gyüszmékel szó jelentése és eredete felől érdeklődik. Úgy érzi, a szó azt jelenti: 'téblábol, toporog', de ebben nem biztos, a gyüszmék szóval pedig nem tud mit kezdeni.
 Pedig jó nyomon jár, olyannyira, hogy ha a téblábol és a toporog mellett a részben hasonló jelentésű tipeg-topog, jár-kel, jön-megy ikerszavak is eszébe villantak volna, akár a szó eredetéhez is közel kerülhetett volna! A gyüszmékel-ben ugyanis minden valószínűség szerint a jön és a megy egy-egy népies igealakja rejtőzik: a köznyelvi jössz-nek megfelelő gyüssz - gyüsz, továbbá a megyek népies formája, a mék. Olyan az egész, mint egy párbeszéd. - Gyüssz? - Mék. A nyelvjárásgyűjtők följegyezték, hogy a gyerekek szabadtéri játékok megkezdése előtt agyvigyez-nek, azaz agy (adj)! vigy (vigy, esetleg végy)! szóval választanak játékost a maguk csoportjába.
A gyüszmékel ennek az agyvigyez-nek szakasztott megfelelője. Mindkettő tősgyökeres magyar fejlemény.