Kicsit szomorkásan

Hálátlan sors a slágerszerzőké. Nádas Gábor zenéjére például ma is tizen- és huszonévesek csápolnak a koncerten, mikor a Kispál és a Borz azt dünnyögi: "Kicsit szomorkás a hangulatom máma..." Ám a nevére alig-alig emlékeznek.
- Apám a hatvanas-hetvenes években ontotta a slágereket. Legalább négyszáz táncdalát vették lemezre. Imádta a muzsikát, mindig a fellegekben járt. Mégsem becsülték meg itthon, s ez nagyon bántotta. Amikor betört a beatzene, nem volt más választása, mint elhagyni az országot - meséli kissé szormorkásan a fia, akit a Markos-Nádas duó ugyancsak örökzöld poénjaiból ismert meg az ország. (Amiből az következett, hogy a mai napig sok rajongója kitartóan Markos úrnak szólítja...)
A jamaicai trombitás... - ez a szám tette népszerűvé Voight Ágit Bodrogi Gyula oldalán a Kaktusz virágában. Nádas Gábor ugyanis számos színpadi produkcióhoz írt fülbemászóan dallamos betétdalokat, melyek aztán önállóan is fölkapottak lettek. A Kicsit szomorkás...-t például Darvas Iván énekelte először az Imádok férjhez menni című darabban a József Attila Színházban. Az előadást a tévé is közvetítette, s ez a szám annyira megnyerte a közönség tetszését, hogy hamarosan a kor sztárja, Németh Lehel is felvette a műsorára. Miután ő elhagyta az országot, a megunhatatlan slágert Vámosi János "örökölte meg". Később a Csinibaba című filmben is felcsendült a mélabús életérzés "indulója" Kispálékkal.
- Rengeteget jártunk a Fészek Klubba, apám éjszakánként ott zongorázott. Meg persze zsugázott - nosztalgiázik Nádas György, aki emiatt gyerekkorában megismerte az egész pesti művészvilágot. Apját aztán külországokba sodorta az élet. Finnországban, Kanadában dolgozott bárzongoristaként, s az sem igazán vigasztalta, hogy jó néhány száma a skandináv országokban is sláger lett. Fiatalon, 55 évesen halt meg. Ennek épp jövőre lesz húsz éve, ezért az emlékére írt színdarab az évfordulónak is szól.
- Úgy éreztem, tartozom apám emlékének annyival, hogy visszahozzam őt a köztudatba. Nem volt éppen mintaatya, mégis akadt néhány évünk, amikor nagyon közel kerültünk egymáshoz. S valahogy mégse ment a munka. Azután azt tanácsolták, éppen ezt a keserves érzést írjam meg. Amint beledöglök, hogy nekem apám életét kell színdarabba foglalnom. Onnantól négy hét alatt elkészült a kétrészes zenés játék. S amit a leghihetetlenebb, de a háromnegyedét józanul írtam - teszi hozzá némi öniróniával.
Nádas György nem álszerény: elárulja, hogy önmagát és édesapját is ő maga játszaná a darabban. Egykor operett-musical szakon végzett a színművészetin, s bár a neve összenőtt a rádiós humorfesztivállal, egyre szívesebben vállal a színpadon prózai szerepeket. Lassacskán a közönség is elfogadja az új arcát. Már nem szólogatnak fel neki, hogy: "Nahát, ez a Nádas! Miért nem mond inkább vicceket?!"

Szakácskönyvet is írt
Kevesen tudják róla, hogy Boncz Gézával közösen tréfás szakácskönyvet is írt Fogjuk a hasunkat címmel. Kedvenc kikapcsolódása mai napig a főzés, s erről "mesterlevelet" is kapott. Egy időben úgy vállalt fellépést kedvenc szállodáiban, hogy a menüt is maga főzte. Miután a vendégek elköltötték a vacsorát, következhetett a Nádas-műsor. A Vidék íze szeptember 21-én megjelenő októberi számában vörösborral "vadítja meg" a marhalábszárat.