Szem nem látta tengeri lények

A kutatók szerint a tengeri élőlények e rendkívüli gazdagsága a térség különleges földrajzi helyzetéből következik: egymást váltják itt a mélyebb és sekélyebb óceáni medencék, amelyek különösen kedvező életfeltételeket nyújtanak a sokszínű tengeri élővilágnak.
Az új fölfedezések listáján egészen pontosan 24 hal-, húsz korall- és nyolc rákfaj szerepel. Közöttük például a kis termetű, uszonyain sétáló cápa, amely ideje nagy részét a tengerfenéken tölti, és ott melluszonyain ballagva vadászik a rákokra. A legkülönösebb fölfedezett az az ajakoshal, amelynek hímje párzáskor piros, sárga, kék és zöld színárnyalatokat váltogat magán gyors egymásutánban.
Alighogy fölfedezték őket, a tudósok máris az új fajok és velük együtt sok más itteni élőlény eltűnésére, kipusztulására figyelmeztetnek. A térségben űzött dinamitos halászat, a szigetek partjai mentén az egyre növekvő ipari szennyezés, valamint a tengervíz hőmérsékletének megemelkedése (ami által a tápláléklánc megbomlik) mind-mind veszélyforrás az itteni szervezetek számára. Holott még bőven lenne fölfedezni való, a tudósok szerint mindeddig csak a töredékét ismerjük a tengerekben és óceánokban élő fajoknak. Legalább egyszer láthassuk őket, mielőtt végleg búcsút vennénk tőlük.