Zeneszerző vulkánok

Ezzel a módszerrel mostanában olasz kutatók az Etna működését követik nyomon Szicíliában. Folyamatosan rögzítik a rezgések erősségét és időbeli eloszlását mutató hullámokat, az úgynevezett szeizmogramokat. Ezek hullám formában megjelenített alakzatait egy üres kottapapírra viszik át, majd a rajzolt hullámoknak megfelelő ütemben és magasságban bejelölik a megfelelő hangjegyet. Az így előállított kottáról egy elektronikus szintetizátor lejátssza a dallamot. A kutatást vezető professzor szerint a hangzás olyan, mintha egy zenész játszana zongorán, és aki nem tudja, nem is gondolná, hogy a vulkán a zeneszerző. (A rezgési adatokat zenévé alakító szoftvert az olasz nemzeti magfizikai intézetben dolgozták ki.)
A vulkán "zenéjében" olyan ismétlődő dallamrészleteket, motívumokat keresnek, amely egy közelgő kitöréshez kapcsolható. Ha a vulkánzene elemzése során ismétlődő jelsorozatot találnak, akkor - ismerve a dallam megszületésének időpontját - megnézik, hogy az a jelsor a vulkán életének melyik szakaszához kapcsolható. Így remélik azt, hogy azonosítható jelet kaphatnak például a tényleges kitörés előtti állapotról. Mivel hatalmas adatmennyiséget kell feldolgozni, a kutatócsoport két nagy nemzetközi számítógép-hálózatot vont be a keresésbe. Néhány órai Etna-zenét elemezve a kutatók már találtak jellegzetes dallamszakaszokat. Hasonló adatgyűjtésbe és zenei feldolgozásba kezdtek Ecuadorban, a nemrég kitört Tungurahua vulkánnál is. A megfigyelések szerint a tűzhányók "zenéje" merőben eltér egymástól, de a szakemberek tovább vizsgálódnak abban a reményben, hátha találnak hasonlóságokat.