Anyanyelvi őrjárat

Kérdezz-felelek

KultúraGrétsy László2006. 10. 20. péntek2006. 10. 20.
Anyanyelvi őrjárat

Mai anyanyelvi őrjáratunkban - három a magyar igazság! - három levélírónk kérdésére válaszolunk. Az első kérdező, Mátyás Attila ezt írja: "Szeretném tudni, helyes-e nyelvi szempontból a következő párbeszéd: "- Mivel eszed a kenyeret? - Semmivel, csak úgy magára" Az interneten rákerestem, hogy szoktak-e enni magára az emberek bármit is, de nem kaptam találatot. Mindenhol csak a magában formával találkoztam. A népdalban is ez áll: "Van veres hagyma a tarisznyában, / keserű magában." Helyettesítheti-e ilyen esetben a magában-t a magára?"
A "Semmivel, csak úgy magára" válasz csakugyan nem köznyelvi, de mégsem hibás. A moldvai csángóknál közismert forma ez. Az Új magyar tájszótár többek között ezt a népdalrészletet idézi: "S kinek nincsen igasságos bobája, / Menjen ki a ződ erdőbe mogára." Hozzáteszem: egyes nyelvjárásokban 'magától' értelme is lehet a magára alaknak. Íme, igazolásul egy háromszéki adat: "Ha az ajtó magára kinyillik, vendég jő." Vagyis a megfelelő nyelvi környezetben - de csak ott - kifogástalan ez a forma.
Hámori Teodóra a falra hányt borsó szólásforma felől érdeklődik. Főleg arra kíváncsi, hogy e formula magyaros-e, azaz nem valamely idegen forrásra vezethető-e vissza. Voltaképpen az sem csökkentené a szólás értékét, ha csakugyan volna idegen nyelvi megfelelője. A 'lesújtó ítéletet mond valakiről' jelentésű pálcát tör valaki felett szólás például hasznos és értékes színezőeleme nyelvünknek, holott egy német jogszokásban gyökerezik, s az azon alapuló német szólásnak magyarra átültetett változata. Itt azonban nincs szó efféle átvételről, a falra hányt borsó-val kapcsolatos szólások már évszázadok óta élnek nyelvünkben. Szenczi Molnár Albertnek 1604-ben megjelent szótárában például erre a formára bukkanunk: "Akármint hányd a borsót a falra, de nem ragad rá." Baróti Szabó Dávidnak A magyarság virági című, 1803-ból való munkájában pedig ezt olvashatjuk: "Haszontalan dolgok: ... asztagban tőt [tűt] keresni, borsót falra hányni, süketnek mesét mondani." Mint látható, a fölösleges, hiábavaló munkára utal a falra borsót hány szólás.
Veres Géza egy sporttárgyú cikkrészlet egyik szavának jelentéséről kér tőlünk felvilágosítást. A mondat, amely a kérdéses szót tartalmazza, a következő: "Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőn közzétette az újonnan életre hívott, "az év futballistája" címre jelöltek listáját." Levélírónk ezt kérdezi: "Mit jelent voltaképpen a mondatban szereplő újonnan szó? Én eddig úgy tudtam, hogy az újonnan-t az ismételten, újból szinonimájaként használjuk. Az idézett mondatban s a tágabb szövegkörnyezetben azonban nem arról van szó, hogy ismét életre hívták a díjat, hanem hogy egy új, eddig nem létező elismerési formát alapítottak. Jó-e akkor itt az újonnan szó?
Ha valóban új alapítású címmel, díjjal van dolgunk, akkor ez a szóhasználat csakugyan zavart kelthet. Levélírónk jogosan érzi úgy, hogy az újonnan szó jelentése: 'ismét, újra, újból', ugyanis a XX. század közepéig gyakori volt ilyen értelemben való használata is. Bár az utóbbi évtizedekben ez a használat megritkult, s ezért újabb értelmező szótárak ezt a jelentést már nem említik, hanem a szót csupán 'a legutóbbi időben, legfrissebben, új állapotban, újként'-féle jelentésben tüntetik fel, a levélírónk által idézett mondat megfogalmazói gondolhattak volna arra, hogy sokunk számára nemcsak 'újként, legújabban', hanem 'újra, újólag' jelentésű is lehet az újonnan!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek