Ilyen állapotban van a kórházba került Dévényi Tibor
origo.hu
Mai anyanyelvi őrjáratunkban - három a magyar igazság! - három levélírónk kérdésére válaszolunk. Az első kérdező, Mátyás Attila ezt írja: "Szeretném tudni, helyes-e nyelvi szempontból a következő párbeszéd: "- Mivel eszed a kenyeret? - Semmivel, csak úgy magára" Az interneten rákerestem, hogy szoktak-e enni magára az emberek bármit is, de nem kaptam találatot. Mindenhol csak a magában formával találkoztam. A népdalban is ez áll: "Van veres hagyma a tarisznyában, / keserű magában." Helyettesítheti-e ilyen esetben a magában-t a magára?"
A "Semmivel, csak úgy magára" válasz csakugyan nem köznyelvi, de mégsem hibás. A moldvai csángóknál közismert forma ez. Az Új magyar tájszótár többek között ezt a népdalrészletet idézi: "S kinek nincsen igasságos bobája, / Menjen ki a ződ erdőbe mogára." Hozzáteszem: egyes nyelvjárásokban 'magától' értelme is lehet a magára alaknak. Íme, igazolásul egy háromszéki adat: "Ha az ajtó magára kinyillik, vendég jő." Vagyis a megfelelő nyelvi környezetben - de csak ott - kifogástalan ez a forma.
Hámori Teodóra a falra hányt borsó szólásforma felől érdeklődik. Főleg arra kíváncsi, hogy e formula magyaros-e, azaz nem valamely idegen forrásra vezethető-e vissza. Voltaképpen az sem csökkentené a szólás értékét, ha csakugyan volna idegen nyelvi megfelelője. A 'lesújtó ítéletet mond valakiről' jelentésű pálcát tör valaki felett szólás például hasznos és értékes színezőeleme nyelvünknek, holott egy német jogszokásban gyökerezik, s az azon alapuló német szólásnak magyarra átültetett változata. Itt azonban nincs szó efféle átvételről, a falra hányt borsó-val kapcsolatos szólások már évszázadok óta élnek nyelvünkben. Szenczi Molnár Albertnek 1604-ben megjelent szótárában például erre a formára bukkanunk: "Akármint hányd a borsót a falra, de nem ragad rá." Baróti Szabó Dávidnak A magyarság virági című, 1803-ból való munkájában pedig ezt olvashatjuk: "Haszontalan dolgok: ... asztagban tőt [tűt] keresni, borsót falra hányni, süketnek mesét mondani." Mint látható, a fölösleges, hiábavaló munkára utal a falra borsót hány szólás.
Veres Géza egy sporttárgyú cikkrészlet egyik szavának jelentéséről kér tőlünk felvilágosítást. A mondat, amely a kérdéses szót tartalmazza, a következő: "Az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) hétfőn közzétette az újonnan életre hívott, "az év futballistája" címre jelöltek listáját." Levélírónk ezt kérdezi: "Mit jelent voltaképpen a mondatban szereplő újonnan szó? Én eddig úgy tudtam, hogy az újonnan-t az ismételten, újból szinonimájaként használjuk. Az idézett mondatban s a tágabb szövegkörnyezetben azonban nem arról van szó, hogy ismét életre hívták a díjat, hanem hogy egy új, eddig nem létező elismerési formát alapítottak. Jó-e akkor itt az újonnan szó?
Ha valóban új alapítású címmel, díjjal van dolgunk, akkor ez a szóhasználat csakugyan zavart kelthet. Levélírónk jogosan érzi úgy, hogy az újonnan szó jelentése: 'ismét, újra, újból', ugyanis a XX. század közepéig gyakori volt ilyen értelemben való használata is. Bár az utóbbi évtizedekben ez a használat megritkult, s ezért újabb értelmező szótárak ezt a jelentést már nem említik, hanem a szót csupán 'a legutóbbi időben, legfrissebben, új állapotban, újként'-féle jelentésben tüntetik fel, a levélírónk által idézett mondat megfogalmazói gondolhattak volna arra, hogy sokunk számára nemcsak 'újként, legújabban', hanem 'újra, újólag' jelentésű is lehet az újonnan!
origo.hu
borsonline.hu
life.hu
hirtv.hu
haon.hu
origo.hu
mindmegette.hu
vg.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu
origo.hu