Iránytű

Kiállítás
Elismert festői tehetsége ellenére nehéz és kissé méltatlan művészsors jutott Modok Máriának (1896-1971). Gyűjteményes emlékkiállítása születésének 110. évfordulója alkalmából a Szentendrei Képtárban nyílt Egy festőnő fényben és félárnyékban címmel. A városhoz ezernyi szállal kötődő alkotó munkásságára árnyékot éppen a számára legfontosabb személy, férje, a nemzetközi hírű és rangú Czóbel Béla vetette. Modok Mária tájképfestőként indult, a nagybányai festőiskola hagyományait követve. Később tevékeny szerepet vállalt a szentendrei régi művésztelep szabadiskolájának munkájában. Részt vett a város festői felfedezésének nagy kalandjában, piktúrája itt bontakozott ki, modern szellemiségű festőtársai hatására. Szociális érzékenységű témákkal és nagyszabású, figurális kompozíciókkal jelentkezett a harmincas, negyvenes években. Miután Czóbelék később Párizsban és Szentendrén éltek kétlaki életet, a festőnő előtt új távlatok nyíltak meg. A hatvanas években készült kisméretű képei a francia lírai absztrakció hatására elvont, nonfiguratív konstrukciókká váltak. A teljes művészi pályafutást átfogó tárlat október 29-éig látogatható.

Film
Már Jancsó Miklós sem a régi. Akinek például tetszett a Szegénylegények vagy a Magyar rapszódia, nem biztos, hogy örömét leli a rendező utóbbi néhány évben bemutatott filmjeiben. Ami összeköti őket, a két főszereplő, Kapa és Pepe, akiket Mucsi Zoltán és Scherer Péter alakít, méghozzá remekül. Azt még a néző sem tudja eldönteni, hogy mi a filmek műfaja. Vígjáték, szatíra, paródia vagy bohóctréfa? Mindegyik és egyik sem. De talán nem is ez a lényeg, mert a Jancsó-rajongók szeretik az ökörködést, jókat kacagnak, és veszik a lapot, azaz a mondanivalót. Kapa és Pepe az Ede megevé ebédem című filmben napjaink magyar kapitalizmusán elmélkedik. Rá kell jönniük arra, hogy ma itt az szabad, akinek hatalma van, s annak van hatalma, akinek pénze van. Pepe ráhajt a pénzre: benősül egy milliárdos maffiacsaládba, részt vesz az első magyar magánbörtön kivitelezésében, főzőiskolát nyit, lottózik - egyszóval vállalkozik -, és várja, hogy a szerencse egyszer rámosolyogjon. A 85 éves rendező kimond néhány alapigazságot. Például azt: "Nincs törvény, amely megszabja, hogy féregnek kell lenned." Igen, Magyarországon vagyunk, 2006-ban.

Könyv
XIX. századi magyar utazók útleírásait gyűjtötte egybe az Amerikától Óceániáig című kötet. Felfedezők, utazók, természettudósok, néprajzkutatók, geográfusok hada kelt útra a reformkortól a millenniumig, hogy tudásvágytól vagy szomjas kíváncsiságtól hajtva megismerje messze tájak, más népek, egzotikus kultúrák titkait. A XIX. század a tudományos expedíciók, a nagy földrajzi felfedezések kora is. A világhírűvé lett magyar utazók feljegyzései friss, eleven megfigyelésekről, rengeteg tapasztalatról, négy kontinensen gyűjtött élményáradatról tudósítanak. Ázsia ismeretlen csodáiról, az utazás embertelen nehézségeiről tudósít Reguly Antal, Kőrösi Csoma Sándor, Orbán Balázs, Vámbéry Ármin, Stein Aurél, Baktay Ervin. Nevezetes Afrika-kutatóink, Magyar László, Teleki Sámuel és Almásy László írásai mellett az Amerikát megjárt Bölöni Farkas Sándor, Xántus János, az Ausztráliát-Óceániát bebarangoló Bíró Lajos, Róheim Géza feljegyzései kalauzolnak egy már letűnt világban. (Park Könyvkiadó)