Latin szerzők pihentetik

Könyveit itthon és külföldön is szétkapkodják. A színházak játsszák a darabjait, elkészült a Régimódi történet hatrészes filmes változata, melyet karácsonykor mutat be a televízió.
Szabó Magda írónővel szilasligeti otthonában beszélgettünk, majd kiültünk a kertbe, a tavirózsás tóhoz; dupla annyi időt lehettem a társaságában, mint amennyit előzetesen rám szánt. Senki nem mondaná meg róla, hogy most nyolcvankilenc éves.

- Mit ír most?
- A Für Elise második részét.
- Elkészült a Régimódi történet filmes változata. Azt hallottam, mindenki örömmel vett részt benne. Az írónak is boldogság?
 - Fiatal lánynak látni az anyámat, aki még nem ismerte az apámat, nem is volt akkora boldogság. Nagyon fontosnak tartottam, hogy ne hibázzak, hogy előhívjam azokat a sosem látott fényképeket. Anyám rendkívüli ember volt, apám is, úgy kellett őket ábrázolnom, ahogyan én ismertem őket. Csak az fáj, hogy már nem tudom nekik megmutatni a filmet.
- Újraírta a hat rész forgatókönyvét?
- Eldobtam a régi könyvet, és kezdtem elölről. Azon ismeretekkel kamatoztatva, melyeket időközben kaptam a vidéktől és külföldtől.
- Más írói eszközök kellenek a filmes megjelenítéshez?
- Bármikor elővettük a Régimódi történetet, például egy színháznak, én mindig újraírtam. Bizonyos részek kimaradtak, mások pedig bekerültek. A mostani film esetében is ez a helyzet állt elő.
- Mit olvas?
- Amire van időm. Az utóbbi néhány év könyvtermését illetően nagy a lemaradásom, nem mindent tudtam a megjelenésekor elolvasni, de igyekszem utolérni magam. Nekem tisztában kell azzal lennem, hogy mások mit írnak.
- Ki a kedvence a fiatalok közül?
- Esterházy. Az egészen fiatal írók, például Háy János, Grecsó Krisztián is elküldik nekem a könyveiket, némelyikükön elcsodálkozom, milyen jó a stílusuk, illedelmesen megköszönöm, és ha van valami mondanivalóm a műveikről, azt is megírom nekik.
- Mindent megírt már?
- Nem. Rengeteg mondandóm van még. S ha pihenni akarok, előveszek egy latin szerzőt. Nekem nem mindegy, hogy mennyire fogadja el a jelenlegi Európa az antik ókor irodalmát.
- Ez óriási vállalkozás.
- Nem nagyobb, mintha vállaltam volna gyerekeket. Így alakult az életem. Mindig jól tudtam, mi az, amit megengedhetek magamnak, és mi az, amit nem. Géza fiam az összes gondot leveszi a vállamról.
- Ő a keresztfia?
- Igen. Két éve halt meg a felesége, én akkor már itt laktam vele, támasza tudtam lenni; nem mintha lehetne az elvesztett társainkat pótolni.
- Kutyák, macskák, pintyek közt él.
- Engem szeretnek az állatok. Azt nem tudom, hogy az emberek szeretnek-e. Magyarországon sokkal több bajom volt, mint külföldön. Nehéz körülmények között nehéz történelmet éltem. Számomra a szabadságot a világirodalmi megjelenés adta meg. És ezzel a felelősséget is. Egy hazaáruló mondatért vagy egy magánéleti félrelépésért meghurcolna a világ.
- Ezeket az újságok is megírnák, mert ma egy szenzáció érdekesebb számukra, mint az, hogy milyen regényen dolgozik...
- Volt benne részem, amikor Dél-Olaszországban nem tudtam átvenni a Mondello-díjat, mert rosszul lettem, bekerültem a palermói kórházba és különgéppel hazahoztak. Az utazás előtt le kellett bonyolítanom a függőben lévő dolgaimat, egy kicsit feszítettebb volt a tempóm, amit aztán az olasz utam megsínylett.