Áramszünet

Úgy tartotta, hogy a jó operaénekes olyan, mint a reflektor. Abban is van tükör, meg lámpa, mégsem ér semmit, amíg be nem dugják a konnektorba. Az áram, ami a jó énekest hajtja, a személyiség ereje. Ezt tudta Gregor József, és most nincsen. Hagyján, hogy megkapott mindent, amit ebben a szakmában elismerésben, lehetőségben az ember megkaphat. De megkapta azt is, hogy a neve szerepekkel váljon eggyé, hogy ne képzelhessünk mást Falstaffnak vagy Tevjének, csak őt. Kevés azt mondani, hogy kihunyt egy reflektor. Áramszünet van.

KultúraTanács Gábor2006. 11. 03. péntek2006. 11. 03.
Áramszünet

Volt egy ember, aki képes volt megtölteni egy színpadot jelenlétével. Ezt hívjuk operának, mondta: nagy személyiségek nagy döntéseket hoznak, és ebből nagy konfliktusok születnek. A színpadon bárki mutathatja magát kevesebbnek, mint ami; de többnek soha, mert azon a közönség átlát. Az ő hangja és személyisége elég volt a legnagyobb szerepekre az operairodalomban. Majdnem az egyetlen magyar színházi ember volt, aki vidéki műhelymunkából, csapatból vált nemzetközi sztárrá. Most méltósággal viselt súlyos betegsége végén meghalt: utána nagy, ijedt, ordító sötét van.

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket a Szabadföld Google News oldalán is!

Ezek is érdekelhetnek