Gondolattal mozgatott egér

Maradva a tévé bekapcsolásánál, ezt az egyszerű mozdulatot is fizikai, kémiai, bioelektromos folyamatok bonyolult kölcsönhatása jellemzi. Az agyban megfogalmazódik a gondolat, a szándék: bekapcsolom a készüléket. Erre az agykéreg meghatározott helyén, az úgynevezett motoros kéregben a feladatnak megfelelő idegi (bioelektromos) jelek keletkeznek, már a végrehajtás jegyében. (Úgy is mondhatnánk, hogy a gondolati, szándéki jelek végrehajtói, azaz motorikus jelekké alakulnak.) Ezek végigfutnak az idegpályán, amelyet az izmok "vesznek", és elvégzik a (szándéknak megfelelő) mozdulatot. Mindez így zajlik egészséges, ép idegrendszer és izomzat esetén. De mi történik a bénultságban? Ott nagyon gyakran az a bizonyos motoros kéreg sérül meg, s a végtag ezért nem aktiválható. Így hiába ébred a szándék (a gondolat) az agyban, a motoros kéregben nem támadnak végrehajtó jelek (nem támad ingerület), így nincs, ami megmozgassa (ingerelje) az izmokat (noha azok történetesen teljesen egészségesek).
Az alaphelyzetből kiindulva a kutatók két úton keresik a megoldást. Az egyik változatban a bénult izmokat hozzák működésbe. A másikban ettől eltekintenek, és az agyi elhatározást (szándékot) közvetlenül a mozgatni kívánt tárgyra (tévékapcsolóra, a számítógép egerére) viszik. Mindkét megoldás azonban a motoros kéreg feladatának "átvállalását", működésének mesterséges helyreállítását igényli. Az első biztató eredményeket a második változatban érték el azzal, hogy megalkottak egy pótlást (implantátumot) a sérült motoros kéreg feladatának ellátására. Ez a pótlás mikroelektródok százaiból készült szerkezet, amely a motoros kéreg és egy számítógép között létesít kapcsolatot. Az agyi szándék jeleit az implantátum fogja, amit a számítógépes program motorikus, azaz végrehajtó jelekké változtat, és tovább is visz egészen a cselekvés helyéig. Például a tévé kapcsolójáig vagy a számítógép egeréig. Így a bénult embernek elég csak rágondolnia a feladatra, a többit elvégzi helyette az implantátum, illetve a számítógép.