Iránytű

Fesztivál
A Magyar Állami Operaház ebben az évadban Mozart Fesztivállal ünnepli a zeneszerző születésének 250. évfordulóját. November 24- étől december 3-áig, a nyitó koncertet követően Mozart mind a hat "nagy" operáját láthatja a közönség. Színre kerül A varázsfuvola, a Szöktetés a szerájból, a Tutus kegyelme, a Cosi fan tutte, a Figaro házassága és a Don Giovanni. Az Operaház a fesztivál idején új programokkal, ajándékokkal kedveskedik látogatóinak. A Nap, Szél és Csillagok Kiadó az Operaházzal közösen indított Mesteroperák sorozat első kötetével Mozart előtt tiszteleg. A rendkívül elegáns és szép Don Giovanni operakönyv előadásfotókkal, idézetekkel és egyéb különleges szellemi csemegékkel kápráztatja el a műfaj rajongóit és csinál kedvet az operával még csak most ismerkedőknek.

Könyv
Csíziónak hívták azokat a latin nyelvű verseket, melyeket neves ünnepek memorizálására szántak a régi időkben. A középkorban öröknaptárként használták, feltüntetve az egyház ünnepeit és legfontosabb szentjeit. A most megjelent vaskos könyvvel több mint ötszáz éves hagyományt élesztett fel a kiadó, természetesen a mai kor igényeit szem előtt tartva. Az összeállítás készítője, Kozák Péter lexikográfus szócikkeiben neves személyeket, szenteket és boldogokat, királyokat és államférfiakat mutat be, sorra veszi a jeles ünnepeket és napokat, érdekességként pedig felvillantja a korábbi politikai rendszerek még közismert ünnepeit, néhány közép-európai ország állami és nemzeti ünnepét, a nálunk is egyre népszerűbb új ünnepeket és nemzetközi napokat. A szerző a 2007-es esztendő minden napjára idéz a népi hagyományokhoz, hiedelmekhez kötődő névnapokat és életrajzokat. Öt év gyűjtő- és rendszerező munkájának gyümölcse a fametszetekre emlékeztető grafikákkal tagolt kalendárium. (Enciklopédia Kiadó)

A Klasszikus zene (Mesterek és mesterművek a kezdetektől napjainkig) című, igényes kivitelezésű, lexikonnak is beillő, bőséges képanyaggal kiadott könyv lapjain több mint nyolcszáz év klasszikus zenetörténete elevenedik meg. A zeneszerzőket és munkásságukat bemutató fejezetek sora a bevezető tanulmányokat követően a középkorral és a reneszánsszal kezdődik és a modern korig tart. Nemcsak híres alkotókról, köztük Bachról, Beethovenről és Mozartról, hanem kevésbé ismert tehetségekről, mint például Hugo Wolfról, John Fieldről és Franz Berwaldról is olvashatunk benne. Önmagában véve azonban ez kevés lenne: a korszakokat a zeneszerzőkön és műveiken túl a történelem és a kultúra aktuális eseményein keresztül mutatja be a zenetörténész szerző, John Stanley. A bőséges adatokra épülő esszék és szócikkek által érdekfeszítő időutazáson vehet részt az olvasó. A könyv végén szakkifejezések magyarázata, valamint név- és tárgymutató segíti az eligazodást. (Kossuth Kiadó)

Kiállítás
A negyven éve működő Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum a budai várból a pesti belvárosba költözve, a Szent István tér 15. szám alatt, a Bazilika mellett nyitotta meg újra kapuit. Az utca képeskönyve című időszaki kiállítása gazdag válogatást mutat be az 1885-1945 közötti kereskedelmi plakátokból. A közel száznegyven eredeti alkotás és több mint harminc számolócédula a műfajt mint tényleges műalkotást, egyúttal jellemző kordokumentumot tárja a nézők elé. A városi közterületi reklámoknak nagy keletje volt már az általunk csak fényképekről ismert múlt századfordulón vagy a harmincas évek filmjeiből ismerős korszakban, a XX. század első harmadában is. A plakátok rövid idő alatt a termék- és szolgáltatás-eladás közkedvelt, alapvető eszközévé váltak. A különleges hangulatot a kiállítótérben kialakított utcarészletek adják, köztük egy olyan világítóoszlop, amilyenek a hajdani villamosmegállókban álltak.

A kecskeméti Népi Iparművészeti Múzeumban "vendégszerepel" a kalocsai Viski Károly Múzeum gazdag anyagából válogatott tárlat. A "Nem messze van ide Kalocsa..." című kiállítás részben a múzeum eredeti, archaikus kalocsai textilgyűjteményére, másrészt magángyűjtők darabjaira épül. Manapság nemcsak a külföldiek, de a magyarok tudatában is az idegenforgalmi igényeket kiszolgáló szuveníráruk által sugallt benyomás él a kalocsai népművészetről. Ezzel az általános és hamis vízióval szembehelyezkedve mutatják be a kiállítás rendezői a kalocsai szállásokon élő pota népesség lakószobájának berendezését, a vetett ágyat, a hímzéseket, a régi női népviseleteket. Mindezek segítségével a nézőben komplex és hitelesebb kép alakulhat ki a kalocsai szállások lakáskultúrájáról, viseletéről, népművészetéről.