Külföldön többre becsült világszenzáció

- A Science News címlapjára nem kerül fel akárki...
- Ezt a külföldi konferenciáknak köszönhetem. Legutóbb Atlantában összefutottam egy újságíróval, Ivars Petersonnal, aki járatos a témában. Megnézte az előadásomat, és teljesen el volt ragadtatva tőle. Elhatározta, cikket ír a találmányomról. A címlapos megjelenés után az interneten megháromszorozódott a spidron említéseinek száma.
- De mi az a spidron?
- Egy fantázianév. Az általam kidolgozott geometriai alakzat pókhálószerű mintázata miatt az angol "spider = pók" szóból alkottam meg, amely hasonlít a "spirális" szóhoz is. A szóvégi "-on" a sokszög (poligon) görög nevének végződéséből való. Az alakzat általános esetben kétféle egyenlő szárú háromszög egymást váltó sorozataiból van összeillesztve. Az így nyert spirálkarokból kettőt középpontos szimmetriával összeillesztve jön létre a "spidron".
- Mikor fedezte fel ezt a - még így is talányos - valamit?
- Még 1979-ben. Az akkori Iparművészeti Főiskolán Rubik Ernő formatan órájára házi feladatként készítettem az első örvénylő reliefet, körülbelül négy óra alatt. Az ábrát méhsejtszerűen összekapcsolódó hatszögekből és egymásba rajzolt hatágú csillagokból szerkesztettem meg.
- És Rubik Ernő a homlokára csapott: "ilyet még nem láttam!"
- Igen, én is csodálkoztam, hogy csodálkozik. De nagyszerű érzés volt.
- Segített önnek?
- Nem volt miben segítenie. Egyik héten kiadta a feladatot, készítsek papírból egy harmonikaszerű felületet, aztán a következő héten megmutattam neki a megoldásomat. Többet nem beszéltünk róla. Csak ez az elejtett mondata kísért éveken át.
- Milyen a kapcsolatuk ma?
- Semmilyen. Többször próbáltam megkeresni. A levelem visszajött, az üzenetemre nem válaszolt. Bizonyára nagyon elfoglalt, de az is lehet, nem látott a modellemben nagyobb fantáziát. Nem tudom, egyáltalán emlékszik-e még rám.
- Mikor figyeltek fel önre külföldön?
- A kilencvenes évek elején találkoztam Cristiana Grigorescu román fizikusnővel. Biztatására kezdtem elhinni, hogy tudományosan is érdekes alakzat született meg a kezeim között. Az ő makacs unszolására jutottam ki a jeruzsálemi kristálynövesztési világkongresszusra, és ott előadást tartottam. Néhány tudós lelkesedett a spidronért, mások egyáltalán nem látták jelentősnek.
- Olyannyira nem, hogy plágiummal vádolták...
- Egy izraeli tudós felvetette, hogy az általam bemutatott formát már látta M. C. Escher rajzain. Persze rögtön kontráztam, mondván, hogy a kettő ugyan hasonlít egymáshoz, de lényegileg különbözik. Nekem volt igazam. Egyébként tíz évig nem mertem színre lépni a felfedezésemmel mint újdonsággal, mert biztos voltam benne, hogy énelőttem valaki már rátalált erre az alakzatra. Végül kiderült: az ötletem teljesen eredeti.
- Magyarországon értékelik a találmányát?
- Az enyém is keserves magyar történetként indult. Sokáig bolondnak néztek, hogy állandóan papírokkal vacakolok. A külföldi érdeklődés új korszakot nyitott az életemben. Sajnos, Magyarországon legtöbbször csak akkor ismernek el valakit, ha már külföldön bizonyított.
- Miként hasznosítható a spidron?
- Többféle szabadalmon és alkalmazáson gondolkozom. Hihetetlen lehetőségek vannak ebben a dinamikus geometriai alakzatban, amely, mióta algoritmizált forma, méretezhető, alakítható, egyszóval különböző célokra megtervezhető. Elég, ha csak a következő alkalmazási területeket említem: ütközéscsillapító, napkollektor, fényszűrő, szélmalom, szabályozható akusztikus fal, űrállomásmodul, játék, konstrukciós csomópont, védőrács.
- Kap ajánlatokat a nagyvilágból?
- Most éppen San Sebastianba és Buenos Airesbe hívtak előadást tartani. Januárban készülnek el Amerikában az első spidron-kirakójátékok és ki-be forgatható modellek prototípusai. Remélem, hazai gyártót is találok a terveimhez.
- Meg lehet belőlük gazdagodni?
- Ha sikerül néhány nagyobb plasztikát, esetleg épületet felállítani spidronokból, elindul a spidroncsempék és reliefek gyártása, megvalósul egy-két játék, az komoly gazdasági eredményeket hozhat a kivitelezőknek és a terjesztőknek. S ebből juthat jogdíj a feltalálónak is.
- Megfertőzte már a családját?
- Három fiam és egy lányom van. A legkisebb fiam, Jakab remekül megtanulta a 3D grafikát. Figyelemmel kíséri a munkámat és komoly segítséget nyújt.
- Készül újabb meglepetésre?
- Elég reménytelen vállalkozásba kezdtem. A Platón művének tartott Timaiosz című szövegben részletesen olvashatunk egy geometriai testről, amely a kozmoszt modellezi. Amikor Timaiosz lelket helyez belé, háromszögekre bontja, egészen aprólékosan meghatározza a rendszerüket, arányaikat és egymáshoz való viszonyaikat. Ezzel a kezében magyarázza Szókratésznek az univerzumot, majd X alakban kettévágja, és különböző összeillesztéseket hajt végre rajta, így modellezi az égitestek mozgását. Addig foglalkoztam vele, míg sikerült a síkban a leírtaknak tökéletesen megfelelő szabályos alakzatot szerkesztenem.
- Mire jó ez?
- Igazából nem tudom, csak azt, hogy az egész modern kori kultúránk a görögség ilyen és ehhez hasonló eredményeire épül. Szellemi teljesítményeikkel nem csupán a mai tudományok alapjait fektették le, hanem áthatják az építészetet, a költészetet és a képzőművészetet is. Nem hiszem, hogy amit Platón leír, az "csupán" jelképes formula. Nézetem szerint egy valóságos térbeli modellről van szó, amely esetleg valamikor rekonstruálható lesz. Valami, ami tökéletesen szép, és amit mély belső összefüggések tartanak össze.

Családban maradt
Erdély Dániel családjában több remek találmány született, valamennyit vállveregetések, megértő tapintat, néha pedig haszonleső alamusziság kísérte. Nagyapja és édesapja évtizedekig dolgozott a máig felülmúlhatatlan "falazóhéj" kidolgozásán, amellyel rendkívül olcsón, kevés szakemberrel lehetne egy- és kétemeletes házakat építeni. A fotómozaik, amely édesapja felfedezése volt, ugyan megjelenhetett az utcákon és az üzletek falain, de anyagi biztonságot sohasem adott a családnak. Mindent egybevetve: rengeteg munka, küzdelem, pénz és energia veszett kárba az Erdély famíliánál. Talán majd most... Erdély Dániel lassan, de biztosan halad előre a siker útján: 2004-ben aranyérmet kapott a Géniusz Európa kiállításon, PhD disszertációt ír, holland és amerikai kollégákkal dolgozik együtt. A Science News címlapjával nyilvánvalóan elérkezett az idő a spidron művészeti, tudományos és innovációs céljainak megvalósítására.