Tűvé teszik az Univerzumot

Az asztrobiológia forradalmian új, még alakuló tudományág, amely magában foglalja a csillagászat, az asztrofizika, a szerves kémia, a biológia és az űrkutatás ismereteit. A Földön kívüli élet kutatása sokak számára egy kicsit nagyképűen hangozhat, hiszen egyelőre nem ismerünk olyan bolygót, amelyen a környezeti feltételek hasonlóak lennének a földiekhez. Jelenleg nincs tudomásunk a Földön kívüli élet semmilyen formájáról. Ámde az utóbbi tíz évben rengeteg olyan csillagászati információ birtokába jutottunk, amelyek alapvetően befolyásolták a Földön kívüli élet lehetőségéről vallott felfogásunkat. Így például megfigyelték a bolygórendszerek keletkezésének folyamatát, vagyis ugyanazokat a történéseket követték nyomon, amelyek ötmilliárd évvel ezelőtt a Naprendszer kialakulásához vezettek.
Egyelőre ugyan közvetett módszerekkel, de már körülbelül kétszáz, a Naprendszeren kívüli bolygót fedeztek fel. Ezek közül néhány a Nap-Föld távolsághoz hasonló messzeségben kering a Nap típusú csillag körül, s bár óriásbolygókról van szó, nem kizárt, hogy a Jupiter Galilei holdjához hasonló holdak kísérik őket, amelyeken a Földhöz hasonló állapotok jöhettek létre. Időközben egykori élő szervezetekre, feltehetően baktériumokra utaló nyomokat fedeztek fel több meteoritban is. Bebizonyosodott, hogy a víz jelenléte a véltnél gyakoribb a Naprendszerben, de legalábbis nagy valószínűséggel jelen lehet a Mars egyes területein és a Jupiter Europa nevű holdján. A csillagközi térben ugyanakkor bonyolult szerves molekulákat találtak, amelyek már igen komoly kémiai evolúció eredményei s egyben az élethez vezető szerveződések elemei lehetnek.
A földön kívüli élet utáni kutatás legfontosabb eredményei meglepő módon nem a világűrből, hanem a Földről származnak. Az utóbbi években bebizonyosodott: az élet sokkal szívósabb és alkalmazkodóképesebb, mint eddig gondoltuk. Jóformán nincs olyan mostoha hely, ahol az élet kezdetleges formái - főként baktériumok - ne létezhetnének. Erre bizonyság, hogy a szélsőséges környezeti feltételek között élő (extremofil) szervezetek listája az utóbbi években alaposan kibővült. Ilyenek népesítik be a hőforrásokat, a sarki jégsapkák eltemetett tavait, a tundra örökké fagyott talaját, a mélytengeri vulkanikus füstölgők környékét, a különleges vegyi adottságú helyek sokaságát, sőt - ami talán a legnagyobb meglepetés - mélyen a földkéreg kőzeteiben is megélnek.
Az asztrobiológiai kutatások azért nagy jelentőségűek, mert a tudósok szerint például a Mars és a földi tundra fagyott talajai között alig lehet valami különbség. Ugyanakkor hasonló életfeltételek lehetnek az Europa nevű hold jég alatti óceánjaiban és az Antarktisz jég alatti tavaiban is. Ezért gondolják a kutatók, hogy ezek a szívós kis élőlények talán ott, a Földön kívüli környezetben is megélnek.